Megroggyant a magyar költségvetés.
2025 első két hónapjában az államháztartás központi alrendszere már 1722,8 milliárd forintos hiányt termelt – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) friss jelentéséből. Ez a szám meghökkentő, hiszen a teljes évre tervezett deficit 4200 milliárd forint, vagyis alig két hónap alatt elértük az éves cél 40%-át, írja a hvg.hu.
A részletek is riasztó képet festenek. A központi költségvetés önmagában 1683,5 milliárd forintos mínuszt mutatott, miközben az elkülönített állami pénzalapok csekély, 38 milliárdos többletet, a társadalombiztosítási alapok pedig 77,3 milliárd forintos hiányt könyvelhettek el.
Mi áll a deficit mögött?
– ÁFA-visszatérítések: 319 milliárd forint
– Rezsicsökkentés támogatása: 151 milliárddal magasabb a szokásosnál
– Nyugdíjkifizetések: 536 milliárd forint
– Lakossági állampapírok hozamfizetése: 1038 milliárd forint
Ez az adatok fényében nem túl nagy sokk, hiszen 2024 februárjában hasonló trend volt megfigyelhető. Akkor az év végére nem sikerült tartani az eredetileg megemelt, 4,5%-os GDP-arányos hiánycélt. Az idei évben a kormány 4,2 ezer milliárd forintos hiánnyal tervezett, de már most borítékolható, hogy komoly kihívások előtt állunk.
Lesz ebből gond?
Bár az államháztartás helyzete romlik, az adó- és járulékbevételek jelentős, 13,5%-os növekedést mutattak az előző évhez képest. Ez pozitív fejlemény, de önmagában nem biztos, hogy elég lesz a költségvetési egyensúly helyreállításához.
A pénzügyi fegyelem betartása érdekében a kormány korábban mindig hangsúlyozta elkötelezettségét a hiánycél mellett. Azonban az NGM mostani közleményéből ez az üzenet hiányzik. Érdemes megjegyezni, hogy a Pénzügyminisztérium januárban beolvadt az NGM-be, és az államháztartásért már nem Varga Mihály, hanem Nagy Márton felel.
A legaggasztóbb fejlemény: mínuszban kezdődött az év
A legnagyobb meglepetés, hogy már januárban is deficites volt a költségvetés. Ez szokatlan, mert az év első hónapja általában többlettel zár. Januárban a központi költségvetés 166,1 milliárd forintos mínuszt mutatott, amit ugyan részben ellensúlyozott a nyugdíj- és egészségbiztosítási alapok többlete, de a tendencia már akkor aggasztó volt.
Mit hozhat a jövő?
A gazdasági növekedés idén várhatóan elmarad a kormány optimista várakozásaitól, miközben a kiadások továbbra is óriási terhet rónak a költségvetésre. Az év első két hónapja alapján kérdéses, hogy a 4,2 ezer milliárdos hiánycélt tartani lehet-e. Ha nem sikerül megfékezni a kiadásokat, akkor ismét megszorításokra lehet számítani.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány költségvetési politikája a rövid távú célokra épít, miközben hosszú távon egy fenntarthatatlan pályára sodorja a gazdaságot. Az ÁFA-visszatérítések és állampapír-kifizetések mellett alig marad mozgástér a fejlesztésekre és a növekedés ösztönzésére. Az első két hónap számai intő jel: ha nincs komoly korrekció, év végére újabb túllövés várható.