Óraátállítás 2024: a tökéletes módszer a rossz hatások ellen. Mit tehetünk a „mini jetlag” ellen?
Évente kétszer, tavasszal és ősszel átállítjuk az órát, ami, bár csupán egyetlen órával tér el a megszokottól, mégis hasonló megterhelést jelenthet a szervezetnek, mint a jetlag. Idén október 27-én, hajnali három órakor egy órával vissza kell állítani az órákat, így egy órával tovább alhatunk. Azonban, bár ez elsőre előnyösnek tűnhet, testünk belső órája – a cirkadián ritmus – számára ez kihívást jelent. A szervezet belső működését és természetes ritmusát ugyanis még az ilyen kis eltolódás is megzavarhatja, aminek következménye lehet a fáradtság, a koncentráció csökkenése és a hangulati ingadozások.
Egy magyar nyugdíjas találta ki a legjobb megoldást az óraátállítás ellen
A biológiai óránk közvetlenül a napfényhez igazodik, ezért az óraátállítás szinte azonnal kihat mindennapjainkra. Amikor egyik napról a másikra változik a megszokott alvási és ébrenléti időszak, testünk olyan hatást él át, mintha időzónát léptünk volna át. Egy kutatás kimutatta, hogy az emberek 28 százaléka érez kimerültséget az óraátállítás utáni napokban, és néha akár egy hétbe is telhet, mire a megszokott ritmus visszaáll. Ez különösen igaz azokra, akik érzékenyebbek az alvási rutinra, és hamar fáradtnak érzik magukat.
Az alvási idő és a megfelelő fényviszonyok betartása kulcsfontosságú lehet a szervezetünk átállásában. Amikor az óraátállítás miatt eltér az alvási idő, biológiai óránk vészreakcióként több kortizolt termel,
ami szorongáshoz, ingerlékenységhez, sőt fejfájáshoz is vezethet.
Kutatások azt mutatják, hogy a kortizolszint az óraátállítást követően akár 20%-kal is megemelkedhet, így egyértelmű, hogy nem érdemes félvállról venni az átállási időszakot. Az egyik leghatékonyabb módszer a fokozatos átállás, amely során az óraátállítás előtti napokban 15-30 perccel korábbra állítjuk be az alvási időt. Így szervezetünk kevésbé éli meg drámai változásként az időeltolást.
A napfényes időszakban való tartózkodás szintén hozzájárulhat a belső óránk visszaállításához, mivel a természetes fény segít szabályozni a cirkadián ritmust. Az óraátállítást követő napokban érdemes minél több időt szabadban tölteni, hogy a napfény természetes módon támogassa az alkalmazkodást. Emellett fontos, hogy ezekben a napokban próbáljunk meg több pihenést beiktatni, és kerüljük a túlzott terhelést.
Az óraátállítás tehát bár egy órás változást jelent, hatása azonban gyakran nagyobb mértékben érződik, mint gondolnánk. Amellett, hogy türelmesek vagyunk önmagunkkal, érdemes a lehető legtöbb pihenést és természetes fényt biztosítani testünk számára.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!