Ez az igazság a Temuról.
Az online kereskedelem rohamos fejlődése komoly kihívások elé állítja a nemzeti adórendszereket, különösen az Európai Unióban. A külföldi webshopok, például a Temu, egyre jelentősebb szerepet játszanak a magyar piacon, és ezzel új kérdéseket vetnek fel az adóbeszedés területén. Egyre inkább előtérbe kerül, hogyan kerülhetnek be az ilyen vállalatok által generált adóbevételek a magyar költségvetésbe. Egy adószakértő segítségével vizsgálta meg a témát az Index.
A külföldi tulajdonú webshopok terjedése nemcsak a hazai e-kereskedőket érinti hátrányosan, hanem szabályozási szempontból is számos kérdést vet fel. A Temu, amely tavaly ősszel még alig volt ismert Magyarországon, mára egyre több háztartásban megjelenik a jellegzetes narancssárga csomagjaival. Az általa lebonyolított tranzakciók egy Írországban bejegyzett vállalaton, a Whaleco Technology Limiteden keresztül zajlanak, amely közvetítőként működik a magyar vásárlók és a külföldi gyártók között.
Ez a rendszer azonban nem a hagyományos kereskedelmi lánc szerint épül fel, így adókiesést okozhat a magyar állam számára. A közvetítő szereplők hiánya azt eredményezi, hogy a hagyományosan megfizetett adók egy része elmarad. Ez jó hír lehet a vásárlóknak, akik alacsonyabb áron juthatnak hozzá a termékekhez, ám a magyar költségvetés szempontjából ez jelentős bevételkiesést jelent.
Az ÁFA befizetésének új szabályai
Az EU az e-kereskedelem adóztatásának egyszerűsítése érdekében 2021-ben módosította az áfaszabályokat. Az új rendszer, az úgynevezett egyablakos rendszer (OSS) és az import egyablakos rendszer (IOSS) célja, hogy megkönnyítse az EU-n kívüli online kereskedők számára az adófizetést. Az új szabályozás megszüntette a 22 euró alatti importküldemények áfamentességét, és egyszerűsítette a kis értékű termékek áfájának kezelését.
A rendszer előnye, hogy a külföldi cégek számára egyszerűbbé válik az áfa bevallása és befizetése, így csökkentve az adócsalások lehetőségét és egyenlőbb versenyfeltételeket teremtve a piacon. Az OSS/IOSS rendszert választó cégek havonta egyszer elektronikus úton nyújtanak be adóbevallást, ami jelentős adminisztrációs könnyítést jelent.
Egyéb adózási kérdések
Bár a külföldi webshopok általában nem fizetnek társasági adót Magyarországon, bizonyos esetekben mégis adófizetési kötelezettségük keletkezhet. Ha egy külföldi cég kiskereskedelmi tevékenységet végez Magyarországon, például közvetlenül értékesíti a termékeit, akkor a kiskereskedelmi adó alanya lehet. Ez az adó jelenleg 500 millió forint alatti forgalom esetén nulla, ám nagy volumenű értékesítésnél könnyen meghaladhatják ezt a határt.
Ezen felül, a csomagküldő szolgáltatásokra és egyes termékkategóriákra külön zöldadókat is kivethetnek, például környezetvédelmi termékdíjat. Ezek az adók nemcsak a vállalkozások költségeit növelhetik meg, hanem jelentős adminisztratív terheket is róhatnak rájuk.
A NAV Lehetőségei
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára kihívást jelenthet, hogy a külföldi cégek, amelyek Magyarországon nincsenek jelen fizikailag, nem kötelesek adatot szolgáltatni a kiállított számláikról. Emiatt a NAV hagyományos ellenőrzési módszerei korlátozottan alkalmazhatók, és az adóhatóságnak kreatívabb megközelítéseket kell alkalmaznia a hiányzó adóbevételek felderítésére.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!