A 2024-es év fontos változásokat hozhat a nyugdíjasok számára. A nyugdíjtörvény egyértelműen kimondja, hogy a 13. havi nyugdíj összegére az jogosult, aki a tárgyévet megelőző év valamely napján már részesült nyugellátásban. Van azonban egy kitétel. Akkor jár a juttatás, ha ez januárban is fennáll. Ez azt jelenti, hogy aki december 31-ig nem kezdte meg a nyugdíját, az a következő évben nem lesz jogosult rá.
Az év elején nyugdíjba vonulók számára különösen fájó lehet, hogy sem a 13. havi nyugdíj, sem az évközi nyugdíjemelések nem vonatkoznak rájuk.
Ez különösen fontos döntési szempont lehet azok számára, akik épp a nyugdíjkorhatárhoz közelednek, és fontolgatják, mikor vonuljanak nyugdíjba. Szakértők gyakran javasolják, hogy érdemes lehet megvárni a következő évet. A valorizációs szorzó emelkedése ugyanis hosszú távon kedvezőbb hatású lehet, mint az adott évi 13. havi nyugdíj vagy az évközi nyugdíjemelések.
A valorizációs szorzó növekedése a megelőző év nettó átlagkereset-növekedéséhez igazodik, ami általában magasabb, mint az infláció. Bár ez a döntés logikusnak tűnhet, érdemes felkészülni arra, hogy az, aki a következő évben lép nyugdíjba, nem lesz jogosult sem emelésre, sem 13. havi nyugdíjra. Ezért alapos mérlegelést igényel a nyugdíjazás időpontjának kiválasztása.
Az Orbán-kormány gyakran hirdeti magát azzal, hogy visszaadta a 13. havi nyugdíjat, azonban a valóság ennél árnyaltabb. Bár a nyugdíjasok ténylegesen megkapják a 13. havi juttatást, az infláció hatásai miatt ez valójában nem jelent valódi anyagi előnyt. Az árak drasztikus emelkedése – különösen az élelmiszerárak esetében – sokkal nagyobb, mint a nyugdíjemelések mértéke, így a vásárlóerő valójában csökken. A 13. havi nyugdíj inkább egy politikai eszköz, mint valódi gazdasági segítség. A valóságban nyugdíjasok összességében kevesebbet tudnak vásárolni, mint korábban. Ezért sokak számára az egész egy szemfényvesztésnek tűnik.
A nők esetében változnak a nyugdíjszabályok, erre figyeljünk!