A közelmúltban az internetet lázba hozta egy 1966-os étlap, amely a Béke étterem kínálatát mutatja be. Az étlapon szereplő árak ma már szinte hihetetlenül alacsonynak tűnnek, különösen a mai árak fényében.
A nosztalgikus pillantás az egykori étlapra lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk az infláció hatásait, valamint azt, hogy a fizetések hogyan követték az árak emelkedését az évek során.
Hasonlítsuk össze az 1966-os étlap árait a maiakkal
Az 1966-os Béke étterem étlapján a gulyásleves mindössze 3,60 forintba került, míg a tejfölös babfőzelék 2,30 forint volt. Az étlap egyéb fogásai, mint a rántott sertésszelet pirított burgonyával 12,20 forintért vagy a vadas marhasült zsemlegombóccal 10,90 forintért szintén rendkívül kedvező árakat mutatnak. Ha ezeket az árakat összehasonlítjuk a mai árakkal, ahol egy hasonló fogás akár több ezer forintba is kerülhet, láthatjuk, hogy az árak ezerszeresére emelkedtek.
Az infláció az a folyamat, amely során a pénz értéke csökken, és az árak folyamatosan emelkednek. Magyarországon az infláció az elmúlt évtizedekben jelentős volt, az utóbbi években is magasabb szintet ért el. A mindennapi élet költségei jelentősen megnőttek, ami komoly terhet jelent a lakosság számára.
Az infláció követése érdekében a fizetéseknek is emelkedniük kellett, hogy az emberek megőrizhessék vásárlóerejüket. Azonban a fizetések növekedése nem mindig tartott lépést az inflációval. Például 1966-ban az átlagos havi fizetés körülbelül 2,000 forint volt, míg ma az átlagos nettó bér ennek aligha ezerszerese. Az árak növekedése gyakran meghaladta a fizetések emelkedését.
Valami útközben nagyon félrecsúszott, főleg az utóbbi évtizedben. jó volna most egy megfizethető árú ebéd a Béke Étteremben… addig is marad az otthon sütött lángos a Balaton-parti helyett.