Gyurcsány Ferenc szerint biológiai nő biológiai nővel mérje össze tudását az olimpián.
Csütörtök este közleményt adott ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság két bokszolóról, az algériai Imane Helifről, illetve a kétszeres világbajnok tajvani Lin Jü-tingről. Ők azok, akiknek a szereplése miatt a női versenyben nagy botrány tört ki, különösen azután, hogy Imane Helif olasz ellenfele csütörtökön 46 másodperc után feladta a meccset, és nem volt hajlandó kezet fogni vele.
Imane Helifet tavaly az Új-Delhiben rendezett világbajnokságon pár órával a döntő előtt zárták ki. Csakúgy, mint a Párizsban most szintén elinduló, első meccsét pénteken vívó tajvani Lin Yu‑tinget.
A hivatalos magyarázat szerint azért történt mindez, mert túlzottan magas volt a tesztoszteronszintjük, így nem feleltek meg az indulási feltételeknek. Umar Kremljev, a vébét szervező IBA elnöke a két bokszolónő eltiltása után azt nyilatkozta, hogy a két érintett XY kromoszómákkal rendelkezik. Normális esetben ez a férfiakra jellemző, a nőknek két X kromoszómájuk van.
Gyurcsány Ferenc reakciója:
„XXX, XYY és társai
Még meg se szólalt, még nem tett semmit, de érezzük, hogy ebből nagy balhé lesz. Na, így vagyunk a biológiai, a szubjektív meg a társadalmi nemek dolgával, mert olyan indulatok veszik körül mára a témát, hogy gyorsan repül a közéleti pofon.
Az emberek messze túlnyomó része rendkívül egyszerű, ha úgy tetszik, hagyományos módon nőnek vagy férfinak gondolja, érzi magát és a másik nem iránt érdeklődik. Eddig teljesen rendben vagyunk.
Aztán vannak, akik ugyancsak férfinek és nőnek érzik magukat, minden kétséget kizáróan biológiai, genetikai értelemben is azok, ugyanakkor saját neműkhöz vonzódnak, arra az ölelésre vágynak. Dacára, hogy ez az élettel együttjáró jelenség, annak elfogadása, kezelése sokaknak személyes és még szélesebb, valamifajta közösségi, közéleti gondot okoz, az ehhez kapcsolódó viták régiek, de nehezen nyugszanak le mifelénk.
Aztán vannak, akiknek a biológiai nemét meghatározó kromoszómái egyértelmű genetikai meghatározottságot mutatnak, genetikai értelemben nők (XX), vagy férfiak (XY), de valamiért magukat legbelül a másik nemhez tartozónak vélik. Ez már forró területe a vitáknak. Miért van ez, mi vagy ki felelős a jelenségért, mit lehet kell tenni, szabad-e, és ha igen, milyen feltételek mellett megváltoztatni a külső nemi jelleget, hogy a női lélekhez női test, a férfihoz meg férfi test tartozzon? Nagyon ellentmondásos, féltéssel, félelemmel teli légkörben bizonyos feltételek között a legtöbb ország, köztük Magyarország is engedi az ilyen célú orvosi beavatkozásokat.
Ebben a helyzetben ugyanakkor egy vita nem merül fel, az, hogy a szóban forgó személy genetikai, hormonális, az ezek által meghatározott jellemzők tekintetében nő-e vagy férfi.
Az olimpia kapcsán kirobbant vita más természetű. Ha igaz, hogy egy versenyző biológiai értelemben férfi (ez esetben Iman Helif bokszolóról van szó), akkor elég nehéz elfogadni, hogy bármire is hivatkozva a nők között versenyezzen. Ez akkor is így van, ha a mi fantasztikus Hámori Lucánk így is késznek mutatkozik kiállni ellene. Ennek az ügynek szerintem semmi köze a fent tárgyalt esetekhez. Ez az egész így nagyon nagy disznóságnak tűnik, kétszeresen is.
Egy: ez egész egyszerűen nem fair, nem méltó az olimpia eszméjéhez.
Kettő: Csak arra jó ez a tisztességtelen helyzet, hogy a korábban jelzett, a homoszexualitásról, a transzneműségről folyó, egyébként is sok indulattal, butasággal terhelt vitát még jobban elmérgesítse, és legyen világos, mindez sok-sok ember életét teszi még inkább pokollá.
Mi lenne, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tenné a dolgát, és egyértelmű helyzetet teremtene: biológiai férfi biológiai férfivel, biológiai nő biológia nővel mérje össze erejét?
Vagy nincs igazam?”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!