Magyar Péter a közösségi médiában büszkén mutatta be a Tisza Párt eddig rejtegetett másik alelnökét. (Az elnököt még mindig nem ismerhetjük…) Radnai Márknak láthatóan ugyanúgy konfliktuskezelési problémái vannak, mint Magyarnak. Újságíró és színikritikus ujját akarta eltörni.
2015-ben az akkor még színész-rendező Radnai így válaszolt az azóta elhunyt kritikusnak, Koltai Tamásnak.
Szia Tamás! Valaki egyszer azt mondta rád „kártékony csótány.” Szerinted miért? Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében, egyesével töröm el minden ujjad. Bezony. Szép nyarat! Menj jó messzire!
Ugyanez a Radnai korábban a keze eltörésével fenyegette a Librarius és a Magyar Narancs szerzőjét, Csendes-Erdei Emesét is. Őt azért támadta meg a Tisza Párt mai alelnöke, mert egy interjút akart megjelentetni vele és Magács Lászlóval, egy, az Átriumban tartott előadás kapcsán.
A Magyar Narancs korábbi cikke:
„Lapunk munkatársát telefonon biztosította róla, hogy eltöri a kezét, ha megjelentet egy interjút. Ezúton hívjuk fel Radnai Márk figyelmét, hogy a fenyegetés büntetőjogi tétel.
Az évad végén azt hihetnénk, hogy lesz egy kis nyugi a színházi szakmában, ám máris itt az újabb, az eddigi vircsaftoktól eltérő balhé. „Ezt a privát üzenetet kaptam Radnai Márktól” – posztolta Koltai Tamás színikritikus vasárnap, a fiatal rendező, a 011 Alkotócsoport alapítójának szövegét, ami így hangzik: „valaki egyszer azt mondta rád »kàrtékony csótány«. Szerinted miért? Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében, egyesével töröm el minden ujjad.”
A méltatlan agresszió oka nem más, mint hogy Koltai le merte írni Radnai friss előadásáról mindazt, amit gondolt. Az Átrium Film-Színházban májusban bemutatott előadás nem sikerült különösebben jól, ám e vállalhatatlan reakció a kritikára azért is furcsa, mert a formáció is úgy kommunikálta saját oldalán a Closer című előadását, hogy van mit dolgozni a produkción, s lényegében júniusra átrendezték, a négy szereplő közül egyet lecseréltek, és később büszkén vállalták, hogy meglett a munka eredménye. Csakhogy a legelső, május 11-i előadás nem munkabemutatóként, hanem rendes premierként volt meghirdetve, s az Élet és Irodalom kolumnistája, Koltai ezt az előadást látta.
Radnai bocsánatkérésnek aligha nevezhető magyarázkodásában nem ismerte el, hogy a kritika miatt akadt ki a Színház folyóirat főszerkesztőjére, érvelése szerint „hirtelen felindulásom tárgya nem Koltai Tamás kritikája volt (!), hanem egy, a munkáltatómmal zajlott privát telefonbeszélgetés, miszerint én nem tudok rendezni, és jó lenne, ha valaki megtanítana”. Mindez még ha igaz is, felettébb meglepő, ugyanis ha bárki elolvassa Koltai írását, abban ugyanez szerepel: „Valójában Radnai Márknak kellene számot adnia az előadás szándékairól. Ha már egy fiatal rendező valamely populáris divatdarab utánjátszásával akar feltűnni – ami sokat elmond az ambíciójáról –, elvárható lenne tőle a minimális eredetiségre való törekvés. (…) Nem szabadna elfeledkezni arról, hogy a rendezés: szakma. Különben ez az eredmény.”
A fenyegetőzésre – mivel nem maradt magánügy – az Átrium is reagált, Magács László, az intézmény művészeti vezetője közleményben azt írta, hogy bizonytalan ideig szüneteltetik a 011 Closer című produkcióját. „Radnai Márk rendező olyan stílusú üzenetet küldött Koltai Tamás kritikusnak, amely minden színházetikai, és alapvető emberi normát megsért. A szólásszabadsághoz való jog színházunk egyik legfőbb alapelve. Ebbe természetesen éppúgy beletartozik egy kritikus vagy néző negatív véleménynyilvánítása, mint az erre adott dühös alkotói reakció, de a fizikai fenyegetőzés minden formája számunkra elfogadhatatlan. Ezért addig, amíg Radnai Márk nyilvánosan bocsánatot nem kér Koltai Tamástól, az Átrium Film-Színházban semmiféle előadása nem szerepelhet.”
És bár Radnai a maga módján elnézést kért, a történetnek koránt sincs vége. A rendező ugyanis nem először fenyegetett fizikai erőszakkal. Radnai Csendes-Erdei Emesének, a Librarius újságírójának – aki lapunk szerzője is – azt ígérte, ha meg meri jelentetni a vele és Magács Lászlóval készült – egyébként a színház által kezdeményezett – interjút, amely a Closer kritikai buktájáról és annak korrigálásáról szólt volna, „eltöri a kezét”.
„Miután azt a reakciót kaptam az átnézésre visszaküldött interjúra, hogy abból egy szó sem jöhet le, felhívtam Radnait, hogy ezt azért beszéljük meg, mert nem értettem, miért ne jöhetne le az, amit tulajdonképpen ők kezdeményeztek. Elmondták, hogy belátták, sok hibát követtek el a darab készítése során, és szeretnének egy új előadást csinálni. Radnai nem volt túl együttműködő a telefonbeszélgetés során és közölte, hogy eltöri a kezemet, ha lehozom a cikket. Nem sokkal ezután Magács László is felhívott, aki nyugodt hangon csak arról érdeklődött, hogy ez a fenyegetés szóban vagy írásban történt-e meg. De elnézést vagy bocsánatot senki sem kért tőlem. Az esetet nem terveztem nyilvánosságra hozni, azonban mikor láttam, hogy Radnai másokat is megfenyeget, úgy gondoltam, nem árt tudnia a szakmának, hogy ez nem egyszeri kirohanás volt” – mesélte Csendes-Erdei Emese, az érintett szerző.
A TASZ munkatársa, Hüttl Tivadar megerősítette sejtésünket, a fenyegetés kapcsán két büntetőjogi tényállás is felmerülhet, ez a kényszerítés és a zaklatás.„Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (195. §) Vagy „Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, őt rendszeresen vagy tartósan háborgatja, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [222. § (1)] Attól függ, melyik tényállás játszik, hogy mi a védett jogtárgy, a zaklatás a magánéletet védi, a kényszerítés pedig az önrendelkezési jogot. Egyéb jogtechnikai érv lehet a szubszidiaritás: „ha a súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” kitétel él, zaklatásért 2 év, kényszerítésért 3 év kapható.
Kerestük Radnai Márkot is, de nem volt elérhető telefonon, e-mailben küldött üzenetünkre cikkünk megjelenéséig nem reagált” – írják a Magyar Narancs akkori cikkében.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva.