Részvételi adatok 2024: elképesztő dolgok történnek

Pattanásig feszült helyzet Keszthelyen: Élőben, a sajtó előtt számolnak újra
A határon túli szavazás döntően alakítja a politikai erőviszonyokat.

Részvételi adatok 2024: elképesztő dolgok történnek. Már nem a településméret határozza meg a részvételi arányt.

11 óráig a választásra jogosultak, közel 23 százaléka ment el szavazni, a 2022-es országgyűlési választáson ekkor már 25,77 százalékon állt a mutató. A 2019-es EP 17, az önkormányzatin 18 százalékon. Részvétel tekintetében kezdünk lemaradni a parlamenti voksolások választói aktivitásától, de jelentősen meghaladjuk a két 2019-es voksolás számait.

A választói aktivitásban érdekes változások figyelhetők meg a települések mérete alapján:

A legfrissebb, 11 órás adatok szerint a 3 ezer és 20 ezer fő közötti települések, azaz a kisebb városok és nagyobb falvak esetében a választási részvétel már átlag alatti, holott a hajnali órákban ezek a helyek még az átlag felett voltak. Ezzel szemben a megyei jogú városok választói aktivitása szinte elérte az országos átlagot, mindössze 0,14 százalékponttal maradva el tőle.

Budapesten a részvételi arány továbbra is a legalacsonyabb, nem éri el a 22 százalékot sem. Ugyanakkor, ahogy korábban is jeleztük, itt a délutáni órákban, 13 és 15 óra között várható jelentős emelkedés, mivel a fővárosi választók jellemzően később járulnak az urnákhoz, mint vidéki társaik.

Fontos megjegyezni, hogy egyre kisebb különbségek figyelhetők meg a választási részvételben az egyes településkategóriák között. Az egyetlen kivétel a kistelepülések (ezer fő alatti falvak), ahol a részvételi arány brutálisan magas, 25,66 százalék. Ettől eltekintve minden más településkategória részvételi aránya egy viszonylag szűk, másfél százalékos sávban mozog, ami a részvételi adatok kiegyenlítődését sugallja.

A választási aktivitás eddigi egyetlen meglepetése a 20 ezer fő feletti, nem megyei jogú városok viszonylag magas részvételi aránya, amelyet eddig csak az ezer fő alatti falvak múlnak felül. Az ezer fő alatti településeken összesen mintegy 630 ezer választópolgár él.

Összességében tehát elmondható, hogy a választási részvételben a településméret szerinti különbségek egyre kisebbek, és a korábban magas részvételi arányt mutató kisebb települések aktivitása az országos átlaghoz közelít. A fővárosi választók későbbi részvétele pedig várhatóan még kiegyensúlyozottabbá teheti a nap végére az adatokat.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...