Eldőlt: magyar katonákat küldenek a veszélyes övezetbe. Könnyen háborúban találhatják magukat a magyar katonák.
November elején a parlament is megszavazta, hogy
a Magyar Honvédség önálló katonai misszió keretében akár 200 katonát küldjön a közép-afrikai Csádba.
A katonai lehetőségekhez képest jelentős magyar kontingens céljai szerteágazók, de emellett homályosak. A misszióhoz szükséges eszközök és tapasztalatok hiányosak, a helyi viszonyok pedig számtalan fenyegetést rejtenek magukban.
A honvédségtől kiszivárgó értesülések alapján katonai körökben sem örvend osztatlan népszerűségnek a kockázatos és költséges terv. Emellett a magyar érdek körül is vannak kérdőjelek.
A 444 honvédségi forrásokra hivatkozva arról írt, hogy egyre nagyobb a bizonytalanság a misszió körül a kinti veszélyes, kiszámíthatatlan körülmények miatt. A honvédségen belül a lap információi szerint nem tudni, lesz-e egyáltalán misszió abban a formában, ahogy azt eredetileg kommunikálták.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter háromnapos csádi látogatásán viszont „átfogó biztonsági, gazdasági, humanitárius és oktatási együttműködési program indítását” jelentette be Magyarország és az afrikai ország között. Ő úgy fogalmazott a csádi fővárosban, hogy „az az önök kormányának és parlamentjének döntésén múlik, hogy ez a katonai együttműködés milyen konkrét formát fog ölteni”.
Csád
A Afrikában található, 13 magyarországnyi területű és 17 millió lakosú Csád a világ legszegényebb és legfejletlenebb országai közé tartozik. A kontinens gyarmatosításáért folyó versenyfutásban meghúzott határai közé szuszakolva csaknem 200 népcsoport él itt. A gyéren lakott sivatagos északon a nomád tubuk, délen a lakosság harmadával a legnagyobb nemzetnek számító szarák. Vannak mellettük nagyobb létszámban tedák, hamiták, hauszaiak, mabák, illetve mimik. Az etnikumok között sokféle ellentét feszül, köztük vallási jellegűek is.
Maga a tágabb régió, a Száhel-öv sem éppen biztonságos: Csád legtöbb szomszédja minimum súlyos válságokkal, de inkább fegyveres konfliktusokkal küzd. Az ország északi szomszédja a 2011 óta tartó polgárháborúban szétesett Líbia. A keleti a dárfúri háború után egy véres polgárháborút is nyögő Szudán, a nyugati a nemrég puccson átesett Niger. De délről is az egykor Wagnernek nevezett orosz zsoldoshadsereg legfőbb afrikai szálláshelyei között emlegetett Közép-afrikai Köztársaság határolja.
Az önálló misszió
A nemzetközi katonai missziók nem ördögtől valók, Magyarország a világ számos pontján képviselteti magát katonai kontingensekben; a Csáddal szomszédos Maliban például 2013 óta részt vesz néhány fővel az Európai Unió közös projektjében, 2022-től pedig komolyabb, váltásonkénti 80 fővel a Franciaország által vezetett, 2020-ban létrehozott Takuba misszióban.
Ennek során a magyar katonák a mali hadsereg kijelölt alakulatainak kiképzésében, mentorálásában és kísérésében vesznek részt. Ez utóbbi azt a progresszív célt is kitűzte maga elé, hogy lehetőségekhez mérten igyekszik közreműködni a Malihoz hasonló gyarmati múltú országok etnikai-vallási ellentéteinek mérséklésében a kiképzendő alakulatok sokszínűségének szem előtt tartásával.
Azonban a novemberben parlamenti határozat útján elfogadott csádi misszió egyedülálló módon nem nemzetközi együttműködés keretében, hanem egy kétoldalú egyezmény alapján (a kapcsolatfelvétel a magyar kormány szerint a csádi vezetés szeptember 19-i meghívólevele alapján indult el, de ennek tartalma nem ismert) zajlik majd.
A főleg a magyar missziónak is helyt adó N’Djamena légibázison összpontosuló francia erőkkel ellentétben a magyarok sem helyismerettel, sem rutinnal nem rendelkeznek.
Ráadásul a pattanásig feszült helyzetben félő, hogy ha a 2024 őszére ígért elnökválasztás nem jelent nyugvópontot, akkor a magyar katonák egy polgárháborúban találják magukat.
A 444-nek nyilatkozó honvédségi források szerint Magyarország meglévő kötelezettségei miatt eleve nehéz lesz kiállítani a csádi misszióhoz szükséges létszámot. Közben viszont a 200 katona kevés ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon egy ilyen nagy ország stabilizálásához.
A kormánykommunikációban a migrációs válság helyben történő kezelésével szokás indokolni a vállalkozás szükségességét, azonban Csád maga nem is kibocsátó-, hanem tranzitország, az ide irányuló migráció elsődleges forrása Szudán – azonban a szudáni határtól a magyarok bázisa ezer kilométerre lenne. A 444 szerint a honvédségnek sem egyértelmű, hogy a migráció megállításához kapcsolódóan milyen feladatokat kellene a magyar katonáknak ellátniuk.
Indokként szerepel, hogy Magyarország érdeke az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése. Azonban a parlamenti többség által feltűnően gyorsan beterjesztett-megtárgyalt-elfogadott határozatban
a csádi kormányerők felkészítése és támogatása, a terrorizmus elleni harc támogatása és a helyi magyar állampolgárok és érdekeltségek oltalmazása van felsorolva a katonai célok között.
A felkészítő-támogató feladatok között szerepel a különleges erők mentorálása, ami – legalábbis az afganisztáni minta alapján – azt jelenti, hogy a magyar mentorcsoport együtt vonul a feladatra a mentorált alegységgel, és ha szükséges, bekapcsolódik a kialakuló harcokba is.
A katonai feladatokat kiegészítik olyan polgári vállalások, mint egy egészségügyi misszió a menekültek ellátásához, élelmiszer-biztonsági program. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a kormány támogatja a magyar vállalatok beruházásait a biztonságos vízellátás, a mezőgazdaság korszerűsítése és a közigazgatás fejlesztése, digitalizálása terén.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!