Régóta hallgat a kormány a sorkatonaság bevezetéséről, pedig a háborús veszélyhelyzet kapcsán ez a téma jogosan felmerült. Most végre megszólalt a honvédelmi miniszter is az ügyben.
A Világgazdaságnak adott interjúban Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Magyarország védelmét és a NATO-tagságunkat is érintette.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kérdés nem annak kell lennie, hogy meg tudjuk-e védeni magunkat, hanem annak, hogy milyen áldozatok árán vagyunk erre képesek. Kiemelte, hogy a tartós béke és konfliktusok nélküli világ egy illúzió. Szerinte szükség van a nemzeti önerőre, valamint a szövetségeseink gyors és hatékony segítségére egy külső támadás esetén.
Az interjú során Szalay-Bobrovniczky értékelte a jelenlegi világpolitikai helyzetet. Különös tekintettel Ukrajna és Izrael konfliktusaira. A miniszter szerint az elhúzódó háborúk jelentős rombolást okoznak Európa biztonságában és stabilitásában. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai. (Amíg olyan erős kisninja irányítja az országot, mint Orbán, nem is csoda, hogy ezt gondolja.)
Sorkatonaság: megszólalt a kérdésben a miniszter
Az interjúban a sorkatonaság bevezetésének kérdése is előkerült. A miniszter kifejtette, hogy a harcászati kiképzésen továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állományának tagjai vehetnek részt, és a csatlakozás önkéntes.
Ezután belekezdett egy ködös „lipsizős” összevisszaságba:
„Azt azonban érzékelnünk kell, hogy a társadalom a liberális kormányok alatt egyre inkább eltávolodott a honvédelemhez kapcsolódó feladatoktól, a honvédelem, a hazafiasság fogalmától.
Egy félreértelmezett nemzetköziség jegyében lebeszélték az embereket a hazafiságról, mondván, majd a nagyok vagy a NATO megvédenek bennünket.
Holott minden nép csak annyiban védett, amennyire önmagát képes megvédeni. Szerintünk hazánk védelme az egyik legnemesebb feladat, nem beszélve arról, hogy katonanemzet vagyunk, tisztában kell lennünk történelmi örökségünkkel és erényeinkkel éppúgy, mint az előttünk álló kihívásokkal. (Ezen a ponton hozzátennénk, hogy katonanemzetként sikerült deportálnunk a saját honfitársainkat is marhavagonokban. A katonai vezetőink pedig a hazát védő katonákat kiküldték a Don kanyarba. Erre nem lennénk büszkék, bármennyire is gyakorlati ember a miniszter úr, köszönjük, Kristóf! – a szerk.)
Ennek érdekében a Honvédelmi Minisztérium jelentős szerepet vállal a honvédelmi nevelés területén. Ezért különösen fontosnak tartjuk az ifjúság nevelését, a honvédelem ügyéhez történő viszonyának kialakítását és folyamatos fejlesztését. Gyakorlati ember vagyok, azt vallom, szeresd a hazádat, hogy az viszontszerethessen téged.
Az erre nyitott fiatalok felkészítése a honvédelmi nevelésen keresztül valósítható meg. Kísérleti jelleggel ezért minden 9. és 11. osztályos diák számára kötelezővé tettük a honvédelem tantárgyat, egyelőre hat iskolában. Gimnáziumokban és szakközépiskolákban egyaránt, katonaoktatókkal. De említhetem itt az évről évre egyre népszerűbb honvédelmi táborokat vagy a Honvéd Kadét Program sikerét. A magyar fiatalok ragaszkodnak a hazájukhoz és a hazánk is ragaszkodik a hazaszerető fiataljainkhoz.”
A diákok személyiségét építő, nem a folyamatos harcról és csatározásról szóló tantárgyak pedig odavesztek. A hazaszerető fiatalok pedig alig várják, hogy elhúzzanak abból az országból, ahol ilyesmire kötelezik őket a fideszes döntéshozók. Rühellik a Fideszt, és amíg külföldön a családi békét találják meg a mindennapi veszélyhelyzet és az orbáni diktatúra helyett, addig ez így is marad.
Az Ellenszél további cikkeiért kattints ide!