Gyurcsány Ferenc politikai évadnyitó beszédet mondott péntek délután. A DK elnöke úgy látja, hogy „a mi háborúnkat valójában ez a kormány és kormányfő okozza”. Szerinte az a kormány, amelyik visszahozza a főispán elnevezést, az nem konzervatív, hanem bugris.
Mi is a végcél, miért csináljuk ezt? – tette fel beszéde elején a kérdést Gyurcsány Ferenc. A válasz pedig:
kiszámítható élet, tisztességes, megfizetett munka, senki ne érezze magát kiszolgáltatottnak, a gyerek el tudjon menni iskolába, legyen rendes busz és vonat, legyen méltósága és tartása az életnek.
A volt miniszterelnök szerint elveszett ez a világ, ma nem ilyen Magyarország. Gyurcsány Ferenc kifejtette, egyszer csak azt vették észre, hogy eltűnt ez a világ, hogy a haza nem vigyáz ránk, hogy az állam, „ami állítólag a miénk, az nem a mi államunk”. Arról szeretné meggyőzni a magyarokat, hogy ne érjék be kevesebbel, mint hogy vegyék újra birtokba az államukat, és teremtsék meg közösen az emberek államát, „teremtsünk egy olyan hazát, ami vigyáz ránk”.
A DK elnöke úgy látja, hogy a befolyásosak, a hatalmasok túszul ejtették az államot, nem történt meg, amit sokan hittek, hogy a fent lévők gazdagsága lecsurog. Először csak azt hitték, hogy valami nem stimmel, keresgettek másik kormányokat, de minden ugyanúgy maradt, mint eddig.
Kiderült, hogy a méltányos osztozkodás helyére az önzés lépett, és a többség úgy érezhette, hogy ez nem az ő világa.
Ma pedig már nem az a kérdés, hogy a választók egyenlőek-e – mert jogilag igen –, de azok, akik a miniszterelnökkel sustorognak, nem az eltaposott emberek képviselői. Ők arról beszélgetnek, hogy maguknak milyen szabályokat, támogatásokat, pályázatokat szeretnének, az az nem a nép csinálja a politikát, hanem a legbefolyásosabbak magántalálkozókon – vélekedett a DK elnöke.
Gyurcsány Ferenc azt ígérte, hogy újraosztják a közös jövedelmet és vagyont, közös lesz a haza és a döntés, nem lehet a keveseké az ország, újra az embereknek kell vezetnie az államot, ami vigyázni fog mindenkire, akkor is ha tehetősebb, és akkor is, ha kevésbé tehetős.
Hazafias kötelesség hozzájárulni a haza üdvéhez, jólétéhez, és jobban kell annak hozzájárulnia, akinek többje van. Megindító tud lenni a hazafias dal, de ez nem lesz elegendő. A hazafiság nem csak hazafias dalok éneklése. Hazafias dalokból nem lesz hazafias politika, legyen ez világos.
A volt miniszterelnök azzal folytatta, hogy szokott vásárolni, ma is vásárolt, de nem mondhatja azt, hogy fizetségül énekel három hazafias dalt. Ez a típusú hazafiság a nép elbutításához vezet, „valójában ez a hazafiság a haza tönkretételének máza lesz, mi pedig nem ezt akarjuk”.
Mi a hazafias tett? – tette fel a kérdést Gyurcsány Ferenc, a válasza: aki többre jutott, az többet ad vissza a hazának, nemhogy többet vesz ki, viszont a „maiak hazafisága nem a hazáért való közös küzdelem, hanem arról szól, hogy nekik hogyan lesz jobb, hogyan lesznek még hatalmasabbak, ti pedig hogyan leszek még alázatosabbak”.
Gyurcsány Ferenc azzal folytatta, hogy néhányak szerint ideje van Horthy Miklóst ünnepelni. Leszögezte:
ők nem tisztelegnek olyan államfő előtt, aki „közel egymillió embert küldött a halálba, aki a magyarok vélt vagy valós igazságának megtalálását a náci Németországgal szövetségben képzeli. Nem ítélkezni akarok igazságtalanul, de szerintem nekünk, magyaroknak, nem ez a példakép. Mi magyarok inkább azokat tekintsük hőseinknek, akik mentették az életet”.
A DK elnöke úgy látja, nem konzervatív lesz, hanem bugris, aki visszahozza a főispánokat és vármegyéket. A konzervatívoknak azt tudja ajánlani, hogy kérjék ki maguknak, „idáig tart a gondolkodási mélységünk, ez a mi történelemszemléletünk? Amiket meg lehet vásárolni, faluvégi bazárba illő üveggolyókkal. Azt javasolnám, hogy bugrisság helyett legyenek nagyszerűek, okosak, emelkedettek, a Teremtőnek is jobban tetszik, ha az ember ezt a képességét mutatja meg”.
Gyurcsány Ferenc szerint többek között az egyre súlyosabb megélhetési válság a 13 év teljesítménye. Úgy fogalmazott:
a forint értéke szétporlad a kormány kezei között. Gyorsabban apad el a forint vásárlóértéke, mint bármely nemzeti vagy közösségi valutáé Európában. Az Orbán-forint gyenge forint, az Orbán-árak magas árak. Nem mástól van ez, nem kaptuk, sem az ó, sem az újszövetségben nem láttam elrendelve, hogy az Orbán-kormány 13. évében azzal kell szembenézni, hogy se égen se földön még egy olyan ország, ahol az ember futhat a pénze után, és futhat a kormány haragja, indulata, tehetségtelensége elől. Ezt ők csinálták. Nem más csinálta. A két évvel ezelőtt száz forint ma hetvenet ér. Némi kerekítéssel mondhatnám, hogy na, ez a kétharmad.
Gyurcsány Ferenc úgy jellemezte a kormányt, hogy teljes a szellemi, politikai nihil, a képességek és a tudás hiánya, „valójában lenne oka szégyellnie magát ennek a kormánynak”.
A politikus aláhúzta, fel kell készülni arra, hogy tisztességesen kormányozzák az országot, erről szól az az erőfeszítés, amit közösen tesznek, és amit az árnyékkormány tesz. Nagyszerű dolognak nevezte, hogy a környékükön gyülekeznek azok az emberek, szakértők, akik azon dolgoznak, hogy milyen új, másik Magyarországot akarnak.
El kell mondani Magyarországnak, hogy van ennek a kormánynak alternatívája, hogy lehet másfajta országot is teremteni. Van értelme a küzdelemnek. A hazafias kötelezettség középpontjában ott van, hogy a hazának új kormányra, becsületes politikára, hozzáértő tisztességes asszonyokra és férfiakra van szükség, hogy olyan országot teremtsünk, amely nem háborúzni kíván szellemekkel, hanem békét akar teremteni lelkekben az országban, a világban, és barátokat, partnereket keres. Mi magyarok, ilyen hazát akarunk, és nem kívánunk a háború útján együtt menni a magyar kormányfővel
– fejtette ki Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: „A mi háborúnkat valójában ez a kormány és kormányfő okozza”.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
