Egy hentes hamis levele terjed a neten – ne dőlj be neki

A hentes hazudik, vigyázzatok rá!
Grafika: ellenszel.hu

Korábban, 2014 környékén is több helyen jelent meg a hentes levele, amit nagyon meggyőzően írtak, persze aláírás nélkül. A napokban újra rohamosan terjed, ezért fontosnak tartjuk, hogy tételesen cáfoljuk a kamulevél tartalmát.

Először az eredeti:

A hentes állítólagos levele. Folytatódik az előző levél.

Ne üljünk fel minden jól megfogalmazott levélnek! A hentes levele több ponton is hibás és félrevezető információkat tartalmaz.

Az adalékanyagokról: bizonyos mennyiségű adalékanyag használata nem csak biztonságos, hanem a fogyasztók egészségét is védheti. Az élelmiszeriparban használt adalékanyagok engedélyeztetése és használata szigorú szabályozás alatt áll. Az alkalmazott adalékanyagok használata nem jelenti azt, hogy a termék minősége alacsonyabb lenne.

A levélben említett „soluprat” nem található meg a hivatalos adalékanyagok listáján. Korábban a divany.hu ment utána a levélnek. Ők egy élelmiszeripari egyetemi docenst kérdeztek erről, aki a következőket válaszolta:

Minden bizonnyal a „soluprat” nem más, mint a savanyú nátrium-pirofoszfát (Dinátrium-dihidrogén-difoszfát, Na2H2P2O7) a difoszforsav savanyú nátriumsója.

„Élelmiszeradalékként alkalmazzák konzervek és péksütemények adalékaként, pácolt húskészítményekben, mint a nitritek hatékonyságának javítója (E450(i)). Az élelmiszerek színének megőrzésére is adalékolják fagyasztott élelmiszerekhez. A 1333/2008/EK rendelet értelmében feldolgozott hústermékekben a megengedett mennyisége 5000 mg/kg (5 g kilónként)” – magyarázta a szakember. Ez már csak azért is vicces, mert ha a húst akarják vele szaporítani, maximum 5 grammal tudják megtoldani a termék súlyát.

A hentes levele nagyon meggyőző, de szándékosan valótlan információkat közöl

Az állítások a műbelekkel kapcsolatban szintén félrevezetőek. A műanyag bél használata megengedett, és biztonságos, ha megfelelően előkészítették és használták. Az élelmiszeriparban használt műanyag bél általában különösen erre a célra készült, és az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően alkalmazzák.

Az élelmiszeriparban alkalmazott termékek hústartalma változó lehet, és az adalékanyagok használata csak részben befolyásolhatja azt. Az élelmiszeripari termékek általában nem tartalmaznak 100% húst, de ez nem jelenti azt, hogy azok minősége rosszabb lenne.

Végül az is fontos, hogy a „háznál vásárolni vagy kicsi hentesnél falun” ajánlás sem garantálja azt, hogy a vásárolt termékek egészségesebbek vagy jobb minőségűek lesznek, mint a nagyobb áruházakban vásároltak. Az élelmiszerbiztonsági előírások betartása mindig fontos szempont, függetlenül attól, hogy hol vásárolunk.

Az E-számok rosszak?

Az adalékanyagok főbb csoportjai az élelmiszer-színezékek, édesítőszerek, tartósítószerek, antioxidánsok, savanyúságot szabályozó anyagok, sűrítők, zselésítők, stabilizátorok, ízfokozók, és egyéb vegyületek. Színezékek azok az anyagok, melyeket az élelmiszer előnyös, vonzó színének kialakítása vagy visszaállítása céljából használnak. Természetes színezék például a céklavörös [E162], természetes eredetű a karamell [E150a], mesterséges színezék a főként üdítőitalokban előforduló kinolinsárga [E104].

Nem az élelmiszeripar szabályozói akarnak minket félrevezetni, hanem a „hentes” féle pánikkeltő levelek. Legyünk ennél okosabbak, és ne hallgassunk rájuk!

Még ennél is nagyobb csalóról rántjuk le a leplet ebben a cikkünkben.

loading...