A magyar mérnökök nekimentek a kormánynak az akkumulátorgyárak miatt.
Nem alakult ki egységes és jó gyakorlat a hazai akkumulátorgyárak engedélyezési eljárása során, állítja a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata. Részletes iránymutatást is készítettek ennek megoldására. A gödi Samsung-gyár esetében a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot tartana szükségesnek. Szerintük szükséges részletesen felmérni a gyár valós környezeti hatásait.
Februárban két közleményt is megjelentetett a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Környezetvédelmi Tagozata a magyarországi akkumulátorgyárak ügyében. Az egyik a gödi Samsung-gyár engedélyezési eljárásával kapcsolatban fogalmaz meg kritikát. Egy másik, február 25-én megjelent közlemény pedig iránymutatást tartalmaz. Az utóbbi az akkugyárak engedélyezéséhez készülő dokumentumok kötelező szakmai minimumkövetelményeit foglalja össze.
A szakmai szervezet a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban megállapítja:
„A több ütemben bővített, végső formájában mintegy 120 hektár kiterjedésű gyár tényleges víz, energia és alapanyag felhasználási értékei, környezeti kibocsátásai nem ismertek.
A gyártási tevékenység alapján, bár a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szükségessé tette volna a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását, az egyes ütemek megvalósítása előtt csak előzetes vizsgálatok készültek” – írják.
A Tagozat szerint a tájékoztatás hiánya és a lakossági panaszok figyelmen kívül hagyása „aláássa a hatóságokba vetett bizalmat”. A valós környezeti hatások megismerésére, a hiányzó információk pótlására és a felmerült lakossági panaszok kezelésére a szakmai szervezet teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzését tartaná szükségesnek a gödi gyár ügyében.
Az Átlátszó korábban megírta, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyeztetése nem egységes szempontok szerint zajlik. Az eddig megépült üzemekre az illetékes megyei hatóságok szerint az a kormányrendelet vonatkozik, mely a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatára bízza, kell-e környezetvédelmi engedélyt előírni. Erre ugyanis csak „jelentős környezeti hatású” akkumulátorgyár esetén van szükség.
A Pest megyei, a Fejér megyei és a Komárom-Esztergom megyei környezetvédelmi hatóság pedig egyaránt „nem jelentős” hatásúnak ítélte a gödi, iváncsai, komáromi gigaberuházást, s az építésüket nem kötötte környezetvédelmi engedélyhez.
A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal azonban teljesen másként jár el. A Debrecenbe tervezett kínai CATL akkumulátorgyárához sokkal részletesebb környezeti hatásvizsgálati dokumentáció készült. A dokumentum pedig ugyanarra a kormányrendeletre hivatkozva állítja, hogy az akkumulátorgyár építése a magyar jogszabályok szerint egységes környezethasználati engedélyezéshez és környezeti hatásvizsgálat lefolytatásához kötött.
Nem titkosíthatók az alkalmazott technológiára, a felhasznált anyagokra vonatkozó adatok
Az MMK Környezetvédelmi Tagozatnak Elnöksége erre az engedélyezési káoszra is reagálva készített iránymutatót a hatóságok. Mint írják, szervezetük
„az iránymutatásban megadott tartalmi elvárások teljesítését tartja olyan követendő és kötelező szakmai minimumkövetelménynek, amely szükséges a megfelelő színvonalú környezetvédelmi szakértői dokumentációk elkészítéséhez.”
A iránymutatásban írtak szerint az engedélyezési dokumentációt készítő környezetvédelmi szakértőnek „részletes és alapos információkkal kell rendelkeznie a technológiáról, a felhasznált alapanyagokról, a keletkező hulladékokról és a felhasználni tervezett villamos– és gázenergia mértékéről, a vízfelhasználásról és a szennyvíz kibocsátásról.”
Megállapítják azt is, hogy az eddig elkészült előzetes vizsgálati dokumentációk az elektródák előállítását fizikai folyamatként írják le, holott a tevékenység során kémiai reakció történik, ezért kötelező a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. Az útmutató részletesen elemzi az akkugyártás folyamatát és felsorolja a kormányrendelet azon pontjait, melyek alapján mind a környezeti hatásvizsgálatot, mind az egységes környezethasználati engedélyezést elő kell(ene) írnia a hatóságoknak.
Felhívják arra is a figyelmet, hogy a gyárakban alkalmazott technológia részletes ismertetése kötelező, a felhasznált anyagok, az energia- és vízfelhasználásra vonatkozó adatok pedig „semmilyen formában nem lehetnek titkos minősítésűek.”
Külön kitérnek a munkavédelmi előírások betartatásának kötelező voltára:
„Nem fordulhat elő, hogy a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő anyagok nem megfelelő kezelése és a munkavállalók nem kellően biztonságos munkakörnyezete miatt bírságot kelljen kiszabnia.”
A víz- és energiafelhasználáshoz szükséges vizsgálatokról, a levegő- és a zajvédelemről valamint a hulladékkezelésről szintén fontos megállapításokat tesznek.
A Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia a környezeti hatásokat nem vizsgálja
Az MMK Környezetvédelmi Tagozata azzal is indokolja az akkumulátorgyárak kapcsán készült szakmai útmutató szükségességét, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030-hoz nem készült Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV), ami a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokhoz szempontokat adna.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!