Szentgotthárd összetart, ha a lakosság fölött akar dönteni a kormány. Nem először bizonyították ezt a helyiek. A tanárok tiltakozása is kimagasló számú pedagógust foglalt magába Szentgottgárdon. Ezúttal a város lakosságának véleményét internetes szavazás útján mérték fel, ahol a válaszadók 93%-a nem akarja, hogy az önkormányzat két épülete egyetlen tolvonással a katolikus egyház tulajdonává váljon.
Egy Semjén Zsolt által beterjesztett jogszabály-módosítás újranyitotta az 1991-es kárpótlási törvényt úgy, hogy
az egyházak olyan épületekre is igényt tarthatnak, amelyeket korábban nem kértek vissza, mert nem tudták volna őket fenntartani, vagy olyanokat, amelyek nem is voltak soha egyházi tulajdonban. Szentgotthárd esetében két iskola is érintett. Az egyik az egykori Vörösmarty Gimnázium, ma Szent Gotthárd, a másik a Szent Gotthárd Általános Iskola (egykori Széchenyi).
Az Ellenszél a helyszínre ment, hogy megkérdezze Szentgotthárd lakosságának véleményét a tervezett tulajdon-átruházásról
Mikos Mónika, szülő véleménye:
„A nevét már elvették a gimnáziumnak, most az épületet is akarják. Nagyobbik gyermekem még a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban kezdte a tanulmányait, aztán az utolsó, 4.tanévben egy tollvonással megváltoztatták az intézmény nevét. Senkit nem kérdeztek erről. És mint mindent, ezt is el kellett fogadni. A tablójukon már egy más név szerepel. Az utolsó évben már más elvek működtek az iskolában. Pedig mi szülők nem egyházi iskolába irattuk a gyerekeinket anno. A ballagásuk a templomban kezdődött. Senkit nem kérdeztek, hogy akarjuk-e? Aki általános iskola első osztályában egyhazi iskolába iratja gyermekét, az tudja mit vállal. Anno a gimnázium “megmentése” volt a cél, emiatt sok szülő szavazott az egyházi átvételre. Most mégis úgy tűnik, hogy ennek köze sincs az iskolához, max.az épületet mentenék, maguknak.”
Molnár Marianna, Szentgotthárd neves gimnáziumának egykori tanára így nyilatkozott:
„Kedves Jabronka Úr! Egykori diákként, szülőként és tanárként is érintett vagyok. Itt érettségiztem, a fiam is. Itt tanítottam 41 évet, 2019-ben mentem nyugdíjba. Ameddig ráláttam a gimnáziumi oktatásra, addig azt tapasztaltam, hogy a megye élvonalába tartozott (feltételezhetően most is tartozik), főleg az idegennyelvi képzést illetően, de remek eredményeket mondhatott magának más tárgyakból is.
1991 óta nyolcosztályos gimnáziumi képzés is működik az intézményben, nagyon-nagyon szép eredményekkel. De mióta az egyház átvette, megszűnőben van ez a képzési forma: már nincs ötödikes osztály, és a következőben sem fog indulni. Nem tudom, miért, de én ezt a gimnázium elsorvasztásaként értékelem, mintha nem lenne fontos a színvonalas oktatás. (Ráadásul úgy hallottam, hogy a szervezés során a szülőket azzal biztatták egyházi körökből, hogy ha egyházi fenntartású lesz, akkor folytatódni fog a nyolcosztályos képzés. Hát – úgy tűnik – nem fog.)
Ráadásul, ha most még az épület tulajdonjogát is megszerzik, még inkább kiszolgáltatott lesz az oktatás helyzete, hiszen csak egy gyors törvénymódosítás kell, és máris oktatás helyett másra használhatja az épületet (én legalábbis ettől tartok). A gimnázium akkor volt a legjobb helyzetben, amikor a városé volt. Ez már sajnos a régmúlté, de az épületet mindenképpen meg kellene tartani a városnak, az nem a katolikus egyházé, hanem a városé, a miénk. Azoké is, akik nem katolikusok vagy uram bocsá’ nem is vallásosak. A városnak rengeteg pénze fekszik benne, a város vagyona, a mi vagyonunk. Ezt nem lenne szabad elkótyavetyélni. (Bocsánat, hogy csak a gimnáziumról írok, a másik iskolára nem látok rá, de ott is az a véleményem, hogy nem szabad átadni az egyháznak.)
Szentgotthárd ellenzéki politikusai határozott véleményt fogalmaztak meg
A Közösen Szentgotthárdért Szövetségnek határozott véleménye van erről – mondta el az Ellenszélnek Bana Tibor korábbi országgyűlési képviselő. A politikus egy szentgotthárdi csoportban közzétett szavazás eredményére hivatkozik, ahol közel 800-an szavaztak. Látható, hogy a szentgotthárdiak 93%-a ellenzi, hogy a katolikusokhoz kerüljenek az iskolák. Éppen ezért petíciót is indítottak, amit itt lehet aláírni.
Pozitív példaként említette Bana Tibor az evangélikus egyházat, akik nem tartanak igényt épületekre, hiába kaptak erre lehetőséget. Az ellenállás sikerességének mintájaként pedig Kübekházát hozta fel, ahol a lakossági ellenállás hatására a katolikusok meghátráltak.
Bana Tibor kiemelte: Szentgotthárd patinás gimnáziumáról van szó a Vörösmarty esetében, amelynek egyházi fenntartásába kerüléséről a katolikusok színvonalas oktatást ígértek, ezért a szülők többsége megszavazta azt. Ő ezt hívő emberként is ellenezte. Most láthatjuk az eredményét.
Huszár Gábor fideszes polgármester még csak témaként sem vetette fel a szentgotthárdi iskolák sorsát a testületi ülésen. A hallgatás ebben az esetben azonban a javaslat ellenzésének hiányát jelenti.
Bartakovics Andrea fontosnak tartotta kiemelni a törvényből, hogy amennyiben mégsem kívánja az egyház fenntartani az iskolát, az önkormányzatnak már fizetnie kell érte a visszavásárláskor. (Ha ugyanis az egyház felújításokat végez, akkor azt ki kell fizetnie az önkormányzatnak.) Az ingyenesség tehát visszafelé már nem működik.
„Ha az egyház a fenntartó, az önkormányzat a tulajdonos, akkor ha példaként egy albérletet nézünk, ahol ha az albérlő vállalja az épület felújítását, kevesebb lesz a bérleti díja. Itt viszont nincs bérleti díj” – tette hozzá Bartakovics Andrea.
Az önkormányzattól egy névtelen forrásunk, aki jól ismeri a város pénzügyi helyzetét, az alábbiakat nyilatkozta az Ellenszélnek
„Ha kizárjuk az érzelmeket és a múltat (én is az általános iskolába és a Gimnáziumba jártam) azt el kell fogadni, hogy a város ezt rentábilisan nem tudja fenntartani illetve nem tud/akar költeni a megfelelő renoválásra és karbantartásra. Az idei költségvetés elég szűkös és még rengeteg bizonytalan tényező jöhet, jelenleg az, hogy az egyház milyen kapcsolatban van az oktatással az egy másik téma, de azt reálisan látni kell, hogy ez egy lehetőség a fejlődésre.
Az általános iskola tornacsarnoka állapota még elmegy, de a gimnázium állapota, az már méltatlan a tradícióhoz, pl. Az öltözők lelakottak, hiányosak a bútorok, a kazán szinte alkalmatlan, hogy biztosítsa a melegvizet, a “sportpadló” borítása időt múlt és ártalmas az ízületekre és izmokra, az tapasztalható, hogy ennek orvosolására belátható időn belül önk. forrásból nincs lehetőség, ennek okai szintén megérnek egy “misét” új sportcsarnok, ahol felelősök továbbra sincsenek (eltűnt pénzek, kivitelezők).
Illetve az Önkormányzat által mesterségesen fenntartott wellness-létesítmény (hatalmas mínuszok, haverok ismerősök felelős beosztásba) illetve az említett új sportcsarnok, ami inkább pénznyelő mint ésszerűen létrehozott intézmény, sajnos az látszik, hogy a polgármesterünk “mindenhez is értek” hozzáállása komoly ártalom a városnak…
Tehát a probléma összetett de az egyházi vonal egy lehetőség a fejlődésre, az, hogy ez a Pál utcai fiúkból ismert “einstand” módszer mennyire jó, az már egy másik kérdés.
Jabronka Richárd