Kirúgják a debreceni akkumulátorgyárról kritikus szakvéleményt író vízügyi igazgatót.
A vízügyet felügyelő belügyminiszter, Pintér Sándor felmenti azt a vízügyi igazgatót, akinek az aláírásával kritikus szakvélemény jelent meg a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár vízügyi vonatkozásairól – írja a 24.hu.
A lap értesülését az érintett Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) vezetője is megerősítette. Mint mondta, ő is a napokban tudta meg, hogy felmentik, és váratlanul érte a hír. De mivel hivatalosan, írásban még nem kapott értesítést, a részletekről nem nyilatkozott. Mivel a lap kérdéseire a Belügyminisztérium nem válaszolt, egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a kritikus szakvélemény és a felmentés összefügg-e.
A 24.hu szerint a TIVIZIG februárban készült el a kínai CATL leendő aksigyárának környezethasználati engedélyeztetési eljárásához szükséges hatósági szakvéleményével, amelyet megküldött az illetékes kormányhivatalnak.
A hétoldalas dokumentum fő megállapítása a lap szerint, hogy
a gyár vízgazdálkodási szempontból több helyen is áttervezésre szorul, és az óriási vízigénye miatt Debrecennek a teljes városi ivóvíz-, szennyvíz- és csapadékhálózatot át kell alakítania, mert a jelenlegi rendszer néhány év múlva már nem bírná a terhelést.
A szakvélemény megállapításai eddig nem kerültek nyilvánosságra, de a lap szerint a környezethasználati eljárásba ügyfélként bekapcsolódó civil szervezetek már megkapták. A 24.hu néhány érdekesebb megállapítást ki is emel. Például hogy a CATL úgy kérte a környezethasználati engedélyt, hogy a beadványában nem adta meg a várható éves vízfogyasztást.
Tavaly augusztusban jelentették be, hogy Debrecen mellett építi meg második európai akkumulátorgyárát a globális piacvezető CATL. A gyár 9 ezer dolgozónak adna munkát. A projektet azonnal nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánították, az állam csak az ipari park áramellátásának fejlesztésére 88 milliárd forintot szán.
Az aksigyár vízigénye már hónapok óta téma a közéletben. Az akkumulátorgyártáshoz rengeteg vízre van szükség, nem véletlen, hogy a gödi Samsunghoz és a komáromi SK-hoz is külön csatornarendszert építenek.
A páratlan aszályok idején egyre többen aggódnak, hogy a folyóktól távol fekvő Debrecenben nem lesz elég víz a gyárnak (vagy emiatt a lakosságnak). Szintén jelentősen megnő az ország áramfogyasztása az akkumulátorgyárak miatt, így rövid távon még több energiát fogunk importálni. Új erőművek építése is tervben van. Mind a víz, mind az energia problémája részben kezelhető technológiai megoldásokkal, céltudatos fejlesztésekkel, ugyanakkor felvethető az a kérdés, hogy egy erőforrásokban nem különösebben gazdag országnál jó irány-e, ha ekkora léptékben épülnek ki ilyen a beruházások.
A CATL-gyár vízigénye jelen állás szerint jóval alacsonyabb lesz, mint a sajtóban korábban keringő számok – napi 3400 köbméter. Az aszályos vidéken mégis sokakat aggaszt, hogy hosszabb távon miből lesz elegendő víz egy olyan területen, ahol közel s távol nincsenek folyók.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!