Nemzetközi jogász: Le kellene tartóztatni Putyint, ha Magyarországra jönne.
Nem fedi teljesen a valóságot, hogy Magyarország figyelmen kívül hagyhatná a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Vlagyimir Putyinra kiadott elfogatóparancsát. Ez ugyanis vállalt nemzetközi kötelezettsége megszegésének lenne tekinthető. Kétségtelen azonban, hogy 22 évvel az ICC joghatóságát elismerő Római Statútum aláírása és parlamenti ratifikálása után kormányokon átívelően elmaradt a szerződés kihirdetése.
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász szerint az EU-ban egyedülálló, nehezen megmagyarázható helyzet ellenére is érvényt kellene szerezni az elfogatóparancsnak
– írja a Telex.
Magyarország csak nemzetközi kötelezettségének megsértésével tehetné meg, hogy figyelmen kívül hagyja az ICC döntését.
„Magyarország részese a Római Statútumnak, területén érvényes az elfogatóparancs, így a magyar jogalkalmazó szervek kötelesek lennének végrehajtani” – mondta.
„A kihirdetés elmaradása nem akadályozná meg konkrét esetben az elfogatóparancs végrehajtását.”
Az ICC az 1998-as Római Statútum alapján jött létre 2002-ben. Csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. Ilyen jelenleg 123-van. A statútumot nem ratifikálta Oroszország, az Egyesült Államok és Kína sem.
Szándék kérdése lenne csupán
Gulyás azzal érvelt, hogy a statútum nincsen kihirdetve, mert alkotmányellenes lenne, és az alkotmánybíróság ezt azonnal meg is állapítaná. Az ellentét alapja valóban érzékeny területet érint:
- a Római Statútum alapján és az ICC állásfoglalásai szerint az elfogatóparancs ellen nem nyújt védelmet az államfői mentesség – amely nem azonos a diplomáciai mentességgel, annál magasabb fokú.
- Márpedig az első Fidesz-kormány idején érvényben lévő alkotmány és a 2010-es Fidesz-többség által elfogadott alaptörvény egyértelműen szól a köztársasági elnök immunitásáról – ami a Római Statútummal ellentétes.
Hoffmann elismerte, hogy „jelen állapotában nem összeegyeztethető a Római Statútum az alaptörvénnyel, de Magyarország azt 22 éve elfogadta, így a magyar jogalkotónak kötelessége olyan szabályozást kialakítani, amely összhangban van a Római Statútum rendelkezéseivel.”
Valóban módosítani kellene hozzá az alaptörvény köztársasági elnöki mentességre vonatkozó részét – ez a negyedik kétharmad esetén egyébként sem okozna nehézséget a Fidesznek, de a Római Statútumot illetően egyébként is parlamenti konszenzus van, legfeljebb a Mi Hazánk ellenezné, mondta a Corvinus Egyetem oktatója. Szerinte az államfői mentesség kérdése egyébként is álkifogás, hiszen aligha kell azzal számolni, hogy magyar államfő ellen az ICC valaha is elfogatóparancsot adna ki.
Volt már jogsértés szankció nélkül
Hivatalban lévő vezetőként csak a líbiai diktátor, Moammer Kadhafi és a Szudánt 30 éven át irányító Omar el-Basír ellen adott ki az ICC elfogatóparancsot. Előbbi hatalmát vesztve, menekülés közben halt meg, utóbbi eljutott ugyan a törvényszék elé, de csak 12 évvel az elfogatóparancs kiadása után, miután hatalomváltás zajlott le az afrikai országban. Amíg elnök volt, az elfogatóparancsot nem érvényesítették, pedig 2017-ben Dél-Afrikában járt. A vendéglátó állam is az államfői immunitásra hivatkozott, az érvelést azonban
az ICC nem fogadta el, kijelentve, hogy Dél-Afrika megsértette jogi kötelezettségét a letartóztatás mellőzésével.
Talán ez az oka, hogy Dél-Afrika most jogi állásfoglalást kért teendőiről. Augusztusban ugyanis sor a BRICS-csúcstalálkozóra a Dél-afrikai Köztársaságban kerülne sor. A meghívottak közt van Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A Dél-afrikai Köztársaság tagországa a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
A mentesség mellett érvelők szerint az államfő az államot testesíti meg, egy vele szembeni eljárás az állammal szembeni eljárásnak felel meg, márpedig az állam szuverenitása védi az államfőt. „Valóban jelentős vita van abban, hogy a nemzetközi jogfejlődés túllépett-e már az államfői mentességen, de az ICC álláspontja szerint egyértelműen igen” – mondta Hoffmann.
Magyarország egyedül maradt
Az említetten túl nem kellene sok mindent módosítani a magyar jogrendszerben, abba ugyanis épp a Római Statútum okán már bekerültek új bűncselekmények. Ilyen például az emberiesség elleni bűncselekmény. A jogharmonizáció nagyja tehát megtörtént, ám nem fejeződött be.
A magyar ódzkodás gyakorlati szempontból nem érthető, mert lényegében kizárt, hogy Putyin megjelenne Magyarországon.
Az EU-ban Magyarország az egyetlen, amely a Római Statútumot nem hirdette ki.
„Ez rossz fényt vet Magyarországra, és semmilyen értelmezhető haszonnal nem is jár” – mondta Hoffmann. A nemzetközi jog hazai képviselői között nincs vita abban, hogy a Római Statútumot rég ki kellett volna hirdetni.
A nehezen megmagyarázható, ellentmondásos hozzáállás még élesebb annak ismeretében, hogy Magyarország az egyike volt annak a 38 államnak, amely kezdeményezte az ICC-nél az Ukrajna területén történt, háborúval kapcsolatos bűncselekmények kivizsgálását.
„Ez fontos volt, meg is gyorsította az eljárást. Ennek következményeként született meg az elfogatóparancs, erre Magyarország most úgy csinál, mintha semmi köze nem lenne hozzá.”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!