Az utóbbi napokban egyre több írás születik arról, hogy a Demokratikus Koalíció az ellenzék vezető ereje, és hogy a többi ellenzéki párt ezt nem nézi jó szemmel. Mindegyikük a DK-hoz méricskéli magát, odamondanak, csak éppen a lényegről nem esik szó. Miért a DK erősödik, és miért nem a többi ellenzéki párt?
Látható, hogy hiába rendezett tisztújítást a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP, egyiknek sem nőtt ettől a támogatottsága a tavaly áprilisi, Márki-Zay okozta tragédia után. A korábbi elnökök elküldése, lemondása, hátralépése (Jakab Péter, Tóth Bertalan, Kanász-Nagy Máté, Fekete-Győr András stb.) nem segített, ugyanis nem történt meg az önvizsgálat.
A Momentumot, a Párbeszédet (hozzá csapódva az MSZP-t) súlyos felelősség terheli Márki-Zay Péter helyzetbe hozásáért, amelyre a Fidesz is rásegített. A Jobbik, az LMP, és mindenekelőtt a DK, már csak alkalmazkodni tudott az elcsalt előválasztás eredményéhez. Innen egyenes út vezetett a választási tragédiához.
Miért a DK a legerősebb párt?
A Momentum az elmúlt másfél évben négy elnököt fogyasztott el (Fekete-Győr, Donáth, Orosz, Gelencsér), Hadházyval kapaszkodva kis híján elbukta saját parlamenti frakcióját. Gelencsérrel a párt jobbra fordult és a korábban sem túl acélos támogatottság az 5 százalékos küszöbre csökkent. Ebben a helyzetben reaktiválták Donáth Annát, aki ma éppen azt a szerepet játssza, mint az 5 százalékos SZDSZ a hozzá képest jelentősen nagyobb MSZP-vel szemben. Kötözködik, de kénytelen lesz megállapodni.
Az MSZP gyakorlatilag megszűnt. Kunhalmi Ágnes már Tóth Bertalan oldalán sem volt érdekes, és nem hozott szavazókat, Komjáthi Imre pedig végképp súlytalan. A szocialisták auráját – mint azt Ujhelyi István jelezte -, mindig belengi a Fidesszel való együttműködés okozta hányinger. A párt már nem tud megújulni, ezért is próbál kapaszkodni újra a már egyszer kárt okozó előválasztásba, hátha ott még foghatnak pozíciókat.
A Jobbik miután – a Fidesszel karöltve – kitessékelte Jakab Pétert, a senki földjén találta magát. Előttük tornyosul a Fidesz, mögöttük a Mi Hazánk. Szervezetei egy részét Jakab mozgalma viszi el. Kérdés: van-e igény egyáltalán egy köztes csoportosulásra, amely az országgyűlésben már most is sokszor a Fidesszel szavaz együtt. A Jobbik gyengül, Brüsszelben dolgozó elnökének lehet, hogy haza kell jönnie, mert nem lesz új EP-mandátum.
Az LMP megpróbál önálló karaktert építeni és végképp megszerezni a „magyar zöld párt” pozícióját. Ungár Péter építi ezt a vonalat, nem túl masszív hátországgal, de nem reménytelenül.
A Párbeszéd is a senki földjén. Belső konfliktusai még azt a pár embert is megosztják, akik tagjai ellen a rejtélyes képződménynek. Az éppen pártok felettinek mutatkozó Karácsony Gergely is kihátrált már. Erre a pártra végképp nincs szükség. Talán az LMP-vel egyesülve megmaradhat néhány politikusuk. Biztos örülni fog az MSZP, hogy korábban velük fogtak össze, most meg tovább állnak. De így volt ez az Együtt esetében is. A parazita-pártok ilyenek.
És ugyan az ellenzék tényleg ezer sebből vérzik – és még tisztességes demokratikus verseny sem létezik az EU első diktatúrájában -, de a DK elvégzi a munkát. Pártot, szervezeteket épít. Létrehozta az elmúlt tizenkét év legfontosabb és legizgalmasabb innovációját, az árnyékkormányt. Dobrev Klárában pedig a DK-t utálók sem kérdőjelezhetik meg az alkalmasságot, az ország vezetéséhez szükséges képességeket.
A többi ellenzéki párt még nem vette észre, hogy a gyurcsányozás nem segít rajtuk. Mindannyian Gyurcsány Ferenccel együtt indulva jutottak be az országgyűlésbe. Teljesítményük, politikai-stratégiai képességeik pedig meg sem közelítik a DK elnökének tudását. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki lemondása óta 14 év telt el. Amelyik ellenzéki párt Gyurcsánnyal összefogva gyurcsányozik, nem értette meg, hogy mi történik, és menekül saját mulasztásai, képességbeli hiányai elől. Felnőtt egy új generáció, amelynek Gyurcsány neve nem szitokszó, hanem az ember, aki a legnagyobb ellenzéki pártot vezeti.
Az pedig vicces, hogy gyurcsányozol, de együtt indulsz vele országgyűlési és önkormányzati választásokon.
Nem véletlen, hogy minden ellenzéki pártból a DK-ba vezet az út. Hát, hova máshova? Hol van máshol szakértelem, érdemi műhelymunka, országos szervezettség?
Ma minden második ellenzéki szavazó a DK-t támogatja. A DK-nak majdnem annyi a támogatottsága, mint – a Mi Hazánkat nem számítva – az összes ellenzéki pártnak együttvéve.
Ezt a folyamatot a gyurcsányozás nem fogja megállítani, mert vele és általa alakult így.
Végezetül: MZP is csinál egy pártot, de az végképp Orbán projektje. Ahogy az egész ember is.