Izgalmas hónapok elő néz az európai dízelpiac a Telex szerint. Ennek oka, hogy február 5-én életbe lép az EU olajtermék-szankciója, azaz a szankció második üteme. Magyarország és Közép-Európa több állama eddig erősen függött az orosz kőolajexporttól, de sok orosz dízelt vett fel a görög, a holland és a litván piac is, ám ennek most vége.
Az EU kőolajszankciós csomagjában két fontos tilalmi dátum szerepelt:
1., Az első 2022. december 5., ettől a naptól tilos orosz kőolajat behozni az Unióba. A szankció ezen része nem okozott igazi fennakadást az ellátásban, az érintett tagállamok többnyire sikeresen kiváltották az orosz beszerzést. Magyarországnak ilyen gondja nem is volt, hiszen mentességet kaptunk, ide továbbra is érkezhet orosz kőolaj a Barátság kőolajvezetéken.
2., 2023. február 5-ével viszont az alábbi változások is életbe lépnek:
- az Oroszországból származó finomított termékek importjának tilalma
- a csővezetéken az Unióba behozott orosz kőolajból az Unióban előállított finomított termékek exportjának tilalma (reexporttilalom).
Vagyis ettől a naptól kezdve az uniós tagállamok nem importálhatnak sem Oroszországban, sem orosz olajból gyártott finomított termékeket.
Mivel Magyarország továbbra is importálhat vezetékes kőolajat, azt fel is dolgozhatja Százhalombattán, csak az ebből készült termékeket továbbértékesíteni nem tudja. Ez azért fontos, hogy az orosz olajat importáló finomítók ne tehessenek szert versenyelőnyre azokkal szemben, amelyekre vonatkoznak a szankciók. Hiszen ha nem lenne ilyen tilalom, Magyarország az EU-s piac más szereplőinél olcsóbban állíthatna elő finomított termékeket a számunkra olcsón rendelkezésre álló orosz kőolajból, míg mások számára nagyon megdrágulna az alapanyag.
Tömegmérleg
Azért ez az exporttilalom sem teljes, az úgynevezett tömegmérleg segítségével mégis lehet üzletelni. Ez azt jelenti, hogy
amennyiben a Mol Százhalombattán 70 százalékban orosz és 30 százalékban nem orosz olajat dolgoz fel, akkor a késztermékeiből is 30 százalékot exportálhat.
A tömegmérleg szabályai szerint a finomítóknak 12 hónapos időszakokra bontva kell tervet készíteniük a termékkihozatalról, és tisztázni, hogy mennyi orosz és mennyi nem orosz olajat használtak. A termékekből akkora hányadot lehet az unión belül más országba, vagy akár unión kívülre szállítani, amekkora a nem orosz kőolaj részesedése volt a felhasznált kőolajon belül. Az orosz rész pedig mehet a hazai piacra.
A megfelelést a NAV ellenőrzi, bármikor belenézhet a könyvekbe, az informatikába. A Mol szakemberei szerint az unió munkatársai egyébként nagyon kooperatívak voltak. A szlovák, a cseh és az osztrák diplomácia pedig szintén segített nekünk, mert a tét a regionális ellátásbiztonság volt.
A feldolgozott termékek exportja azonban a Mol esetében nem is annyira Százhalombattán érdekes, hanem elsősorban Pozsonyban, a Mol-csoport Slovnaft finomítójában. Itt azért égetőbb a probléma, mert ez a finomító ma döntően orosz olajat használ, viszont sokat is exportál. A finomító kivételes helyzetét annyiban az EU is elismerte, hogy december 5-ig átmeneti engedélyt adott az itt készülő termékek Csehországba történő exportjára.
Így érinti Magyarországot a szankció
A Mol Nyrt. szakértői egy háttérbeszélgetésen segítettek tisztázni, hogy mi is várható a piacon. Jelenleg:
- A magyar olajipar a saját kőolaj-kitermelés és a horvát vezetéken érkező import mellett döntően a Barátság kőolajvezetéken érkező olajat használja fel.
- A hazai tulajdonban álló finomítók közül a százhalombattai Dunai Finomító nagyjából a hazai piacot látja el, és ma már valamennyire képes nem orosz kőolaj feldolgozására is. A pozsonyi Slovnaft viszont még szinte teljesen az orosz REB típusú olajat használja, és termelése kétharmadát exportálja is.
- Nyugat-Európa finomítói kihozatala alapján az EU-nak benzinből feleslege van, míg dízelből hiánya.
- Az orosz olaj kiesésével a horvát tengeri kőolajimport szerepe nagyon felértékelődne. Jól tudja ezt Horvátország is, ezért nagyon magas tranzitdíjakkal használná ki a helyzetet.
A Mol már jó ideje abban él, hogy a Barátság kőolajvezetéken bármikor megszakadhat a szállítás, és mindent azonnal át kell alakítani. Ettől függetlenül a teljes átállás nem egyszerű, van egy 24 elemből álló projektlista, amelynek a végére kell érni ahhoz, hogy a Mol a pozsonyi és a százhalombattai finomítóiban rugalmasan használhasson egyéb forrásból származó olajat is.
De a feladat első körben Pozsonyban égető. Ha a december 5-ig még szabályos cseh derogációt figyelembe vesszük is, Pozsonyba akkor is kellene legalább egyharmadnyi tengeri olajfeldolgozás, hogy a tömegmérleg szerint exportálhassanak a termékeikből.
Sajnos, bár Magyarország és Szlovákia ezt nagyon szerette volna, olyan szabály sincsen, hogy az orosz vezetékes olajat egyaránt felhasználó Magyarország és Szlovákia legalább egymás országaiba szállíthassanak.
Az EU vélhetően nem akarta azt, hogy az orosz olajat használó finomítóknak versenyelőnyük legyen. Magyarország amúgy, ha éppen nincsen ársapka és üzemanyaghiány, nem használ pozsonyi üzemanyagot, de a Mol két finomítója között eddig voltak félkésztermék-szállítások, optimalizációk, most ennek is lőttek, pontosabban mostantól ezek is belesimulnak a tömegmérlegrendszerbe.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!