Az Európai Számvevőszék (ECA) vizsgálatot indít, hogy kiderítse: az Európai Bizottság elég hatékonyan védi-e az EU pénzügyi érdekeit a jogállamisági eljárások keretében. A Számvevőszék éppen Orbán gyenge pontjait veszi legjobban górcső alá.
Brüsszel két tagállammal szemben kezdte meg az eljárást,
de Magyarország az egyetlen ország, amely egyelőre nem kaphat se kohéziós pénzeket és helyreállítási forrásokat.
Mindez további nyomást helyez az EB-re, hogy erős kézzel bánjon az Orbán-kormánnyal, írja az EUobserver híre alapján a Portfolio.
Az Európai Számvevőszék ellenőrei megvizsgálják, hogy milyen lépéseket tett a Bizottság annak érdekében, hogy az országok csak akkor kapjanak uniós támogatásokat, ha tiszteletben tartják a jogállamiságot. Az értékelés a 2021-27-es költségvetésen belül az uniós kohéziós politikára (361 milliárd euró), valamint a 800 milliárd eurós Covid-19 helyreállítási alapjára összpontosít majd.
„Ellenőrzésünk azt fogja megállapítani, hogy a Bizottság eredményesen használta-e a rendelkezésére álló eszközöket az uniós költségvetés védelmére a jogállamiság megsértésével szemben, különösen a kohéziós és a gazdaságélénkítési finanszírozás terén„
– mondta Annemie Turtelboom, az ellenőrzést vezető számvevőszéki tag.
Az Európai Számvevőszék ráugrik Orbán gyenge pontjaira
Külön kitért Orbán gyenge pontjára is. Azt mondta, hogy a korrupció elleni fellépés vagy az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányának ellenőrzése lesz a fókuszukban.
Magyar szempontból ez azért fontos, mert az uniós források lehívásához igazságügyi reformot vár el a Bizottság. A kormány közzétette a reformjavaslatait, amely többletjogokat biztosít az Országos Bírói Tanácsnak, valamint megszünteti a közhatalmi szervek alkotmányjogi panasztételi lehetőségét. A korrupció visszaszorítására az Orbán-kormány tavaly plusz jogköröket adott az OLAF-nak, valamint létrehozta az Integritás Hatóságot.
Tavaly decemberben a Tanács a mechanizmus keretében felfüggesztette a Magyarországnak szánt kohéziós források 55 százalékát ilyen jogállamisági hiányosságok miatt. De a teljes kiutalást is leállították a hétéves költségvetés és az RRF esetében.
A vizsgálat nemcsak azt fogja vizsgálni, hogy az EB hogyan használta ezt az eszközt, hanem azt is, hogy miként alkalmazza a rendelkezésre álló egyéb ellenőrzéseket:
például a helyreállítási alaphoz kapcsolódó „mérföldköveket”, amelyek az uniós pénzek folyósításának feltételéül szolgálnak.
Az ellenőrök megvizsgálják a Bizottság által a jogállamisági mechanizmus működésbe léptetésére létrehozott belső keretet, és konzultálni fognak az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is. A könyvvizsgálók pedig a Bizottság által hat tagállam esetében hozott intézkedésekre fognak összpontosítani.
Várhatóan egy év múlva teszik közzé különjelentésüket, és ajánlásokat fogalmazhatnak meg a Bizottság számára a „feltárt hiányosságok orvoslására”.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!