Álhírekről és hazugságokról szeretne beszélgetni az állampolgárokkal Orbán Viktor.
A pénteken közölt nemzeti konzultációs kérdéssornak általánosságban véve óriási hiányossága, hogy nem a tényeken alapul. A kérdéseket felvezető szövegben szerepel például a “brüsszeli szankciók”, a “brüsszeli vezetők” kifejezés, illetve az Európai Parlamentre hivatkozás. A szankciós intézkedésekről a tagállamok döntenek, az Európai Bizottság javaslata alapján. Vagy elfogadják egyhangú szavazással, vagy pedig ennek hiányában elutasítják.
A szankciók tehát 27 különböző ország képviseletét ellátó kormány egybehangzó akaratnyilvánítása. Közöttük van a magyar kormány is, amelynek nevében hol Orbán Viktor, hol Szijjártó Péter adja hozzájárulását a büntetőintézkedésekhez, eddig szám szerint nyolc alkalommal.
Az EUrologus szerint a kérdések között három olyan is van, amelyeknek semmiféle alapjuk nincs. Ezek a következők:
- Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
Ezeknek azért nincs alapjuk és értelmük, mert ilyen jellegű szankciók nem léteznek, sőt az Európai Bizottság nem is javasolta ezeket.
A kérdéssor többször is hivatkozik az Európai Parlamentre, miközben a szankciós döntéshozatalban az EP-nek semmilyen szerepe nincs, nem javasolnak, nem határoznak ilyen intézkedésekről, de még a jóváhagyásukra sincs szükség.
Van még egy kérdés, amelyben szintén nagyot csúsztat a kormány. Mégpedig ez: “Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?” Az uniós intézmények, elsősorban a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Bizottság számos alkalommal közölte:
uniós szankció nem érinti az élelmiszereket és a mezőgazdasági termékeket.
Szintén az értelmezhetőség peremén egyensúlyoz az a kérdés, hogy “Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?” Erről annyit kell tudni, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy megtagadja az orosz turistáktól a schengeni övezeten belüli szabad mozgást biztosító vízum kibocsátása során az egyszerűsített eljárást. Mindez Magyarország jóváhagyásával történt. Az orosz turisták most is kaphatnak vízumot, nincsenek kitiltva az EU-ból, de az eljárás tovább tart a számukra. Ilyen alapon tehát Bangladest is bevehetné a konzultációba a kormány.
Ami általánosságban az energiaügyi döntéseket illeti, a tagállami vezetők két héttel az orosz invázió megindítása után, március 10-11-én Versaillesben találkoztak, ahol egy nyilatkozatot fogadtak el. Ebben szerepel a következő mondat (16-os pont):
megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket.
Tehát a tagállamok vezetői, közöttük Orbán Viktor akkor és ott elhatározták, vállalták, hogy leválnak az orosz energiáról. Ehhez képest azóta Magyarország már két új szerződést kötött orosz energiabeszerzésre.
