Az EU két hónap haladékot adott az Orbán-kormánynak, hogy elkezdjék a korrupció felszámolását. Ennyi idő van arra, hogy a gyakorlatba átültessék az egyeztetett reformokat, ha hozzá akarnak jutni a brüsszeli milliárdokhoz.
Csakhogy mindeközben a Benelux-közösség, valamint több tagállam, Írország nyilatkozatban sürgették az Európai Bizottságot, hogy végezzen alapos kockázatelemzést azzal kapcsolatban, hogy Magyarország részéről elegendőek-e a szóban forgó intézkedések. A kezdeményezéshez társult Németország is.
Ez nem jött jókor Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki a hétközi berlini látogatásán meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült – írja a Politico.
Az általában jól értesült politikai lapban azt írják, Orbán Viktor a bevett protokollal ellentétben katonai tiszteletadást sem kapta meg, ahogy közös sajtótájékoztatót sem tarthatott a német kancellárral, ami látványos és egyben szokatlan leminősítése Olaf Scholz részéről a tárgyalópartnerének.
A német külügyi szóvivő még szerdán beszélt arról, Németország üdvözli, hogy folyamatban van a jogállami eljárás Magyarországgal szemben. A német kormány korábban is rendre azt hangsúlyozta, a jogállamisági ügyekkel kapcsolatban keményebb álláspontot fognak képviselni, mint tette azt Angela Merkel, és ehhez tartják is magukat.
Emlékeztetnek, Orbán a Cicero és a Berliner Zeitung című német lapoknak adott interjújában elismerte, hogy nehéz tárgyaláson van túl.
Jó volt beszélni vele. Az, hogy nem értem el semmit, más kérdés
– fogalmazott.
Orbán és Scholz között nézeteltérés volt a jogállam és a migráció, valamint az EU-reformok ügyében is. Orbán kifejezetten ellenezte, hogy a külpolitikában a közösség térjen át a minősített döntések rendszerére, vagyis hogy megszűnjön a vétó lehetősége.
A magyar miniszterelnök viszont zavarba jött, amikor megkérdezték tőle: nincs-e abban valami ellentmondás abban, hogy Magyarország jó 30 év alatt igen sokat profitált a polgári jogokból, ám most mégis korlátozni kívánja azokat. Úgy reagált, hogy ezen még nem gondolkodott, de jó kérdés.