Benyújtotta a kormány azoknak a törvénymódosításoknak az újabb adagját, amelyeket azért vállalt az Európai Bizottság felé, hogy ne essen el Magyarország mintegy 3000 milliárd forintnyi EU-s forrástól.
Létrehoznak egy „Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóságot”, ami a Lázár János vezette Területfejlesztési Minisztériumban fog működni, és az EU-s források felhasználását ellenőrzi.
A mostani törvénymódosítási javaslatok között például szó van arról, hogy megkönnyítik a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetőségeit a veszélyhelyzet alatt. A módosítások értelmében nem számlázzák majd a közérdekű adatok kiadásának munkaerőköltségeit, és módosítják a határidőre vonatkozó előírásokat is.
A már sokszor emlegetett Integritás Hatóságról létrehozásáról is benyújtották a szükséges törvényjavaslatot. Illetve a korrupcióellenes munkacsoportról is kicsivel többet tudhatunk: 21 tagú lesz, amiből 10 civil tag lesz – írja a Telex.
A javaslat szerint az új Integritás Hatóság hivatalból vagy bárkinek a panaszára „minden olyan esetben fellép, ahol a Hatóság álláspontja szerint valamely, az európai uniós források felhasználása vagy annak ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezet, ideértve a szerződéskötőt is, nem tette meg a szükséges lépéseket olyan csalás, összeférhetetlenség, korrupció és egyéb jogsértés vagy szabálytalanság megelőzésére, felderítésére és kijavítására, amely befolyásolhatja vagy súlyosan veszélyeztetheti az európai uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását vagy az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét”.
Ennek érdekében integritáskockázat-értékelési gyakorlatot folytat, évente elemző integritásjelentést készít, és ajánlásokat ad ki. Vizsgálatokat folytathat, amelynek során beszerzett iratok és tárgyi bizonyítási eszközök nem nyilvánosak. Csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy egyéb súlyos jogsértés vagy szabálytalanság gyanúja esetén javasolhatja a közbeszerzési eljárás felfüggesztését. Az ilyen gyanúról a hazai illetékes szerveken kívül az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) és az Európai Ügyészséget is értesíti, bár ez utóbbinak Magyarország nem tagja. Felhívására a hazai szerveknek eljárást kell indítaniuk.
E hatóság elnökét és elnökhelyetteseit az Állami Számvevőszék elnöke javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezné ki, egyetlen ciklusra. Az ÁSZ-elnök egy olyan listáról választaná a jelöltjeit, amelyet a Hatóság Igazgatósága Tagjainak Kiválasztásáért Felelős Alkalmassági Bizottság nemzetközi nyílt és nyilvános pályázat alapján terjeszt neki elő.
E bizottság tagjait pedig az európai támogatásokat auditáló szerv vezetője öt évre bízza meg a pályázat lefolytatása alapján. A hatóság vezetőinek a szakképzettségen és szakmai tapasztalaton kívül azt is előírják, hogy öt éven belül nem tölthettek be állami vagy önkormányzati vezető tisztségeket, továbbá az a követelmény is szerepel, hogy legyenek „minden kétséget kizáróan függetlenek”.
A hatóság mellett működne egy Korrupcióellenes Munkacsoport mint a hatóság elnöke által vezetett, de a hatóságtól független, elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerv. 10 tagja az állami szerveket képviselné, tíz pedig a nem kormányzati szereplőket. Ez utóbbiakat „nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes pályázati eljárásban, a szakértelemhez és érdemekhez kapcsolódó tárgyilagos kritériumok alapján kell kiválasztani, és „bizonyíthatóan” függetlennek kell lenniük a kormánytól, a hatóságoktól, a politikai pártoktól és az üzleti érdekektől.
Az Integritás Hatóság elnökét november 4-éig ki kell nevezni, és a szervezetnek november 19-étől (vagyis az Európai Bizottság által szabott határidőre) működnie kell. Ez azt jelenti, hogy a törvényt olyan gyorsan kell elfogadni, hogy az ismertetett pályázatot kiírják előbb az Alkalmassági Bizottság tagjaira, utána ez a bizottság lebonyolítsa a hatósági elnök tisztségére a pályázatot, majd javaslatot tegyen az ÁSZ-elnöknek, aki ennek alapján küldi el a maga javaslatát az államfőnek. Mindezt november 4-éig, tehát a mától, szeptember 23-ától számított 42 napon belül.