Minden eddig megjelent információnál is sokkal több EU-pénzt blokkolhat Magyarország felé az Európai Bizottság a vasárnapi döntéskor – jelezte három névtelen forrás a Reutersnek a testület háza tájáról. A hírre a forint újabb ütést kapott a délutáni kereskedésben.
Egyik sem mondott konkrét összeget, de a Portfolio a brit hírügynökség híre alapján azt írja, hogy
a 70%-ot is elérheti a felfüggesztett források aránya a 2021-2027-es időszakra járó 22,5 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásból. Ez tehát 15,75 milliárd eurót is elérhet és ahogy a hírügynökség összefoglalója rámutat: ez a blokkolás azon felül lenne, hogy a helyreállítási programból Magyarországnak járó 5,8 milliárd eurónyi támogatáshoz sem jutna egyelőre hozzá az ország.
Az eddig kiszivárgott értesülések ennél jóval kisebb pénzfelfüggesztésről szóltak, igaz azok is komoly tételeket jelentettek volna.
A Reutersen keresztüli kiszivárogtatás azután jött, hogy múlt pénteken nyilvánosságra hozták az Európai Bizottság dokumentum regiszterében azt a levelet, amit Johannes Hahn költségvetési biztos július 20-án írt a többi uniós biztosnak a magyar helyzet összefoglalásaként és abban még „csak” három Operatív Programra javasolt volna 70%-os korrekciót kivetni a közbeszerzési szabályok problémái miatt.
Érdekes módon azóta ez a levél a transzparenciát szolgáló regiszterből eltűnt, állítólag egy elírás kijavítása miatt. Nem világos, hogy ez az elírás mit jelent, a friss fejlemény alapján akár az is lehet, hogy a 70%-os korrekciót nem csak a 3 programra, hanem a 7 évre járó keret teljes egészére kellene érteni.
Az egyik forrás mindenesetre arra hívta fel szerdán a hírügynökség figyelmét, hogy a javasolt pénzbüntetési arány még változhat a következő 3 hónapban, ha a magyar kormány több részletet megoszt és a megvalósítást is jelzi a korrupcióellenes intézkedések terén. A 3 hónapot úgy kell érteni, hogy a Bizottság javaslata után legalább 1, legfeljebb 3 hónap múlva a tagállamokat tömörítő Tanácsnak el kell döntenie minősített többséggel, hogy milyen szankciókat javasol, nyilván az addig bekövetkező fejleményekre is tekintettel.
A hírügynökség emlékeztet rá, hogy az Európai Parlamentben ma tartott magyar jogállamisági vitában a jelentéstevő, Gwendoline Delbos-Corfield emlékeztetett rá, hogy Magyarország már nem tekinthető valódi jogállamnak.
Előtte reggel az évértékelő beszédében Ursula von der Leyen bizottsági elnök csak általánosságban üzent Magyarországnak, amikor azt mondta, hogy a bírósági függetlenséget, illetve az uniós költségvetés érdekeit meg fogja védeni a jogállamisági eljárás keretében, illetve egy átfogó demokráciavédő és korrupció elleni intézkedés csomag tervét is jelezte: