Az Európai Parlament vezetőinek testülete szerint Orbán Viktor tusványosi beszéde szembe megy az Európai Unió alapértékeivel.
Orbán Viktor „megbocsáthatatlan beszéde” miatt az Európai Uniónak minden eszközzel fel kellene lépnie az alapértékei védelmében
– állapították meg a Politico szerint az Európai Parlament politikai vezetői péntek este.
Az uniós képviselő-testület elnökéből és a frakciók vezetőiből álló Elnökök Konferenciája „elítéli Orbán miniszterelnök úr nyíltan rasszista közelmúltbeli nyilatkozatát arról, hogy nem akar »kevert fajú«” népet. „A társadalmainkban nincs helye rasszizmusnak, hátrányos megkülönböztetésnek és gyűlöletbeszédnek”, az ilyen „elfogadhatatlan nyilatkozatoknak, amelyek világosan megsértik az uniós szerződésekben is rögzített értékeinket”.
„További cselekvésre hívjuk fel” az uniós kormányokat és az EU-t, „beleértve a rasszizmus és idegengyűlölet növekvő normalizálása” elleni fellépést. A testület arra szólította fel az EU-t, hogy „használjon fel teljeskörűen minden rendelkezésére álló eszközt a kettes cikkbe foglalt értékek védelmében”.
Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében írták le az EU alapértékeit, mint például az emberi méltóság, az egyenlőség, valamint az emberi jogok tiszteletben tartása. A megsértésüket büntetné a hetes cikk szerinti eljárás, amelyet a magyar kormánnyal szemben éppen az Európai Parlament kezdeményezett, de a további lépésekről a többi tagállam vezetése, azaz az Európai Tanács dönt. Az eljárás vontatottan halad, szankciókhoz pedig csak egyhangú döntéssel lehetne eljutni.
Az EP-s elnöki konferencia nyilatkozata arra szólította fel a tagállamokat, hogy lépjenek tovább és adjanak ajánlásokat a magyar kormánynak, valamint a következő állam- és kormányfői csúcstalálkozón is tűzzék napirendre az ügyet.
Az EP elnöki konferenciája emellett kifejezetten kérte az Európai Bizottságot, hogy továbbra is tartsa vissza az uniós helyreállítási alap forrásait Magyarországtól, amíg az nem felel meg a „vonatkozó követelményeknek”. A Bizottság mostanra egyedül hazánk helyreállítási tervét nem fogadta el, miután Lengyelországnak belső vitákkal kísérve feltételesen zöld utat adott, bár a kifizetéseket további feltételekhez köti.
A közös költségvetést érintő alapjogsértések védelmére rendelkezésre áll egy külön mechanizmus, amit a bizottság eddig csak a magyar kormánnyal szemben élesített. Az elnöki konferencia üdvözölte ezt, és további lépéseket vár el a legutóbbi levélváltás után.
Az EB kötelezettségszegési eljárásokat is indíthat, ha egy tagállam valamilyen konkrét uniós jogszabályt sért. Ezek általában hosszas levelezés után bírósági eljárással és pénzbüntetéssel végződhetnek. Az elnöki konferencia most arra szólította fel a bizottságot, hogy
kezelje elsődlegesként azokat az ügyeket, amelyek a rasszizmus vagy hátrányos megkülönböztetés elleni uniós szabályok miatt indultak.
A liberálisok volt vezetője, Guy Verhofstadt rendkívüli ülésre hívná össze az augusztusban szünetet tartó Európai Parlamentet Orbán Viktor kijelentései miatt. Péntekre több mint ötven képviselő aláírását szerezte meg hozzá. A magyarok közül csak a Demokratikus Koalíció tagjai szerepelnek a listán.
A cél az lenne, hogy a tagállamok és az Európai Bizottság „vállalják a felelősségüket a demokrácia védelmében Magyarországon és az Európai Unió egészében”. Ahogy azt a megfogalmazás is mutatja, nem igazán maradt olyan érdemi lépés, amit az Európai Parlament meg tudna tenni.