Orbán Viktor híres arról, hogy simán szembefordul korábbi kijelentéseivel, amit most újra bebizonyított. Mint azt már egész Európában mindenki tudja: Orbán fajelméleti fejtegetésbe kezdett tusnádfürdői beszédében. Azt mondta:
„…van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívül érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak, meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke.”
A miniszterelnök szerint az az állítás, hogy „Európában eleve kevert fajú népek élnek”, csak az „internacionalista baloldal csele”, csak „egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés”.
A Telex felidézi: Orbán nem volt mindig ennyire biztos abban, hogy mi „a saját európai otthonában élő népek” leszármazottai lennénk, és a magyar lakosság kevertségéről is mást mondott.
2019-ben a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján például arról beszélt, hogy „a jelenlévők közül nem mindenki tudja, de Magyarországon vannak kipcsakok, sok magyarban van kipcsak vér”.
A kipcsak egy középkori török nép, Orbán minden valószínűség szerint a kunokat jelölhette ezzel a névvel, ők ugyanis törzsszövetséget alkottak a kipcsakokkal.
Orbánon kívül több vezető fideszes korábban abban sem voltak ennyire biztosak, hogy a magyar nép „a saját európai otthonában élő népek” keveréke lenne. A miniszterelnök 2012-ben még arról értekezett, hogy a magyarok
„félázsiai származékok”.
A kazah–magyar kapcsolatok ápolásakor többször is felmerült a kazah–magyar rokonság. Fazekas Sándor korábbi mezőgazdasági miniszter 2014-ben például Nurszultan Nazarbajev kazah vezetőt dicsőítve a Magyar Tudományos Akadémia épületében azt mondta,
„…a kazah–magyar barátság és rokonság már 1500 éves múltra tekint vissza, és a kapcsolataink ma is erősek.”
Ugyanezen a rendezvényen Horváth János fideszes képviselő még meg is invitálta a túlnyomórészt muszlim vallású, ázsiai kazahokat Magyarországra, és azt mondta:
„Kazah barátaink, gyertek Magyarországra, mert összetartozunk!”
Kazahsztánt maga Orbán is nagyon szereti. 2015-ben a kazah fővárosban azt mondta, inkább otthon érzi magát Kazahsztánban, mint Brüsszelben, és kitért arra is, hogy az Európai Unió népeivel „származás terén különbözünk”. Egészen pontosan így fogalmazott:
„Mindig örömmel jövünk Kazahsztánba. Mi politikailag egyenlők vagyunk az Európai Unióban, de a származás terén különbözünk. Amikor Brüsszelbe megyünk, nincsenek ott rokonaink. De amikor Kazahsztánba megyünk, akkor rokonokat, közeli embereket találunk.”
Orbán egyébként más keleti népekkel is szeret szellemi-kulturális vagy ennél is mélyebb rokonságot kötni, megtette ezt a dél-koreaiakkal és a japánokkal is. Utóbbi kapcsolatról Matolcsy György is nyilatkozott még 2012-ben. Az akkor még a nemzetgazdasági miniszteri posztot betöltő Matolcsy azt mondta:
„Mi büszkék vagyunk, hogy Ázsiából jöttünk. Kisgyermekeink fenekén 100-ból 30 esetben hat hétig kis, piros pont van, mint a japán kisgyermekek fenekén.”