Megszavazta a parlament fideszes többsége az Alaptörvény 11. módosítását, 2024-től egy napon lesznek az EP- és az önkormányzati választások, és átnevezik a megyéket vármegyének.
A módosítás értelmében fél évvel korábban, 2024 májusában lesz a következő önkormányzati választás. Ez azt jelenti, hogy egyszerre választunk polgármestert és képviselőket, valamint EP-listán pártot. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta a módosítást, hogy így 9-10 milliárd forinttal kevesebbe kerülnek a választások.
A módosítás eredménye, hogy akár hónapokon át bukott polgármesterek vezethetik a településeket. A helyhatósági választások eredménye ugyanis nem jelenti majd a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátumának lerövidülését. Ugyanúgy 2024 októberéig maradhatnak.
A gránitszilárdságú Alaptörvény 11. módosítása
Az Alaptörvény tizenegyedik módosításába került be, hogy „a történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel” átneveznék a megyéket vármegyének.
A vármegye alapvető közigazgatási egység elnevezése volt az államalapítástól 1949-ig, bár kialakulásuk több évszázados folyamat volt. Határaik Trianon előtt is változtak, nagy közigazgatási átalakítás zajlott 1876-tól – ez 1881-re zárult le – ekkor szűntek meg a székek is és számoltak fel több, bonyolult határvonalat jelentő enklávét is.
Kocsis Máté érvelése szerint „a vármegye szó használatát a korábbi magyar alkotmányos és államigazgatási rendszerrel teljesen szakítani kívánó diktatórikus kommunista rendszer szüntette meg. A vármegye szó használatának visszaállítása a mai magyar jogrendbe biztosítja, hogy az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.”
„Emellett a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti.”