Deszegregációs lépések az általános iskolákban, a kisiskolák összevonása és igen jelentős pedagógus béremelés – ezek az Európai Bizottság legfőbb elvárásai a magyar kormánnyal szemben, hogy megállapodhassanak az uniós forrásokról.
Az azonnali.hu információi szerint a múlt heti kormányinfón bejelentett négy magyar engedmény mellett a közoktatásban is nagy változásokat akar az Európai Bizottság.
Ezek nem érhették egyébként váratlanul a kormányt, hiszen minden brüsszeli „követelés” szerepel a 2022-es uniós országjelentésében., amik mindenki számára elérhetőek magyar nyelven is.
Az azonnali.hu úgy tudja, hogy konkrétan a Bizottság szeretné elérni, hogy az uniós helyreállítási alapba (RFF) kerüljön bele, hogy a kistelepülési iskolahálózatot felülvizsgálja a kormány, különös tekintettel a felső tagozatokra. Sok helyen ugyanis egyszerűen nincs szaktanár, így képesítés nélküli pedagógusok tanítanak szaktantárgyakat.
A másik nagy kérdés a pedagógusok bére.
„A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül itt a legalacsonyabbak, és az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 58–66 %-át teszik ki, az oktatási intézmény szintjétől függően”
– áll az országjelentésében. Az Európai Bizottság azt szeretné, hogy a kormány azt nagyon rövid időn belül hozza fel 100%-ra, vagyis egy tanár kapja meg legalább a diplomás átlagbért.
A kormány szerette volna, ha inkább infrastrukturális beruházásokra költhetne többet, de az EU azt mondta, hogy az ország legnagyobb gondja már nem a kevés autópálya, hanem a képzett munkaerő és a megfelelő számú felsőfokú végzettséggel rendelkező hiánya, ezért kompromisszumként a „betonra” szánt pénzek jelentős részét a szociális alaphoz csoportosították át, amiből valóban lehetne pedagógus bérekre is költeni.