Mindenkit maga ellen fordított Orbán Viktor a legutóbbi brüsszeli vétó-akciójával: sokak szerint eljött az ideje, hogy ledobják az EU jogi atombombáját a Fideszre, és elvegyék Magyarország szavazati jogát a tanácsban.
Luxembourgban az uniós tagállamok nagyköveteinek tanácsa csütörtökön folytatódhat, hogy elfogadják az Európai Unió hatodik szankcióscsomagját. Szerda este a magyar kormány hivatalosan azért vétózott, mert Kirill pátriárkát is szankcionálnák. Azonban egyre több tagállam képviselője állítja, valójában a Magyarországon finomított orosz olajtermékek eladása miatt nem mondtak áment a javaslatcsomagra. Emiatt több tagállam is keménykedne Magyarországgal szemben, köztük a korábbi szövetséges lengyelek is.
Nem a Vlagyimir Putyin szövetségese, Kirill ortodox pátriárka miatt vétózhatott a magyar kormány a hatodik uniós szankciós csomagról szóló egyeztetésen. Fontosabb téma volt viszont, hogy Magyarország részben mentességet kap az orosz olajimport tilalma alól: a vezetékes olajvásárlások türelmi időt kaptak Brüsszeltől, de idővel kötelező átállni itthon is a tengeri kőolajra, amint az Adria-vezeték kapacitása erre alkalmas lesz, valamint ha kidolgoznak egy vészhelyzeti rendszert, amennyiben megszakadna az olajellátás. Ezen a vitán már a balti és a lengyel államok is felvetették, hogy azt nem tartják helyesnek, ha Magyarország szabadon kereskedhet a vezetéken érkező, majd finomított orosz olajjal, valamint az egyéb petrolkémiai termékekkel.
A fő problémájuk az, hogy ezzel Magyarország indokolatlan profithoz juthatna: a Brent és az Ural ára közötti különbség a szankciók nélkül is 30-35 dollár, vagyis ennyivel olcsóbb az orosz olaj. Ha élesedik az új embargós szankciós csomag, akkor a kínálati bővülés és a keresletcsökkenés miatt egyes elemzők szerint 40-50 dollár is lehet a diszkont az Uralon. A lengyel és más tagállamok érvelése szerint az is aggályos, hogy az olajvásárlás és a termékek eladása fenntartaná valamennyire az orosz importbevételeket.
Magyarország magára haragított mindenkit
A Napi.hu úgy értesült a luxemburgi helyszínről: több tagállam nagykövete is felháborodott azon, hogy Magyarország megakadályozta, hogy szerda este elfogadják a szankciócsomagot. Mint arról több külföldi újság is írt:
az Orbán-kormány tanácsi képviselete elszigetelődött, főként a lengyel, a balti államok és még a nyugati országok diplomatái jelezték, hogy elfogadhatatlannak tartják a budapesti vezetés lépését, ami miatt válaszlépéseket sürgettek.
Hasonlóról tájékoztatták a Bloomberget is uniós tisztviselők, egyikük azt mondta, hogy
„Magyarország átlépett egy határt a nagyköveti találkozón”, egy másikuk pedig arról beszélt, hogy az Orbán-kormány álláspontja a tárgyalásokon „botrányos volt”. Az EU francia elnöksége azt mondta a helyzetről, hogy a képviselők és az Európai Tanács hitelessége forog kockán.
A lap szerint is az olajtermékek kereskedelme körül van valódi vita. A magyar kormány szóvivője nem válaszolt a megkeresésekre.
Állítólag szövetségesek nélkül maradt az Orbán Viktor-féle magyar vezetés, mert a lengyelek az ukrajnai háború kezdete óta folyamatosan fordultak szembe velük. Jól mutatja ezt, hogy már többször bírálták Varsóból a budapesti kormányt, de most már az uniós háborúkban is kifaroltak a magyarok mellől: szerdán megállapodtak a helyreállítási alap forrásainak felhasználásáról, a Brüsszel által megfogalmazott jogállamisági aggályokkal szemben is intézkedéseket hoz és hozott már Mateusz Morawiecki miniszterelnök kabinetje.
Ráadásul uniós szakértők és források szerint hamarosan a jogállamisági mechanizmus ügyében is zöldágra vergődhetnek az Európai Bizottsággal. Vagyis Lengyelország megkaphatja majd a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap több tízmilliárd eurónyi forrását. Az ukrán háborúban a lengyelek amúgy is élharcosok voltak az uniós közös fellépés mellett.
A lengyel védőernyő nélkül már ledobhatják az uniós atomot Orbánra
A helyzet pedig oda is vezethet uniós tisztviselők szerint, hogy lépni kellene a hetes cikkely szerinti eljárásban is, amely az uniós jogi atombomba egy renitens tagállammal szemben: ez eredményezheti egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését is.
- Eddig Magyarország számíthatott arra, hogy minimum a hasonló eljárás alá vont Lengyelország mellé állna és vétózna egy ilyen szavazáson, de most ez a hajó elúszni látszik.
- A másik szövetséges, a szlovén Janez Jansa volt, viszont az ő kormánya megbukott, helyét a kifejezetten a szlovéniai magyar üzleti terjeszkedés ellen is kampányoló Robert Golob vette át.
- Bulgáriában pedig Bojko Boriszov esett ki a magyar kormány mellől, ott ugyanis Kiril Petkov vette át a kormányfőséget, akik szintén elhidegültek Magyarországtól.
A hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen még a Sargentini-jelentés alapján indította el az Európai Parlament még 2018-ban, de az elmúlt években jóformán sehova nem jutottak vele. Lengyelország ügyében is napirendre került ez, tudható volt, hogy Varsó és Budapest bevédi egymást. Most viszont ez a szövetség egyre kevésbé létezik más ügyek mentén sem.