A Portfolio birtokába került jogállamisági levél szerint a magyar hatóságok már ígéretet tettek arra a háttértárgyalásokon, hogy megoldják azt a problémát, hogy ha Magyarországon lezárul egy nyomozás, akkor annak újranyitását bírósági úton már nem lehet kikényszeríteni (vádkikényszerítés intézménye, mert ilyet nem ismer a magyar jogrend).
Most viszont Polt Péter gyakorlatilag annak az útját jelölte meg, hogy mindez hogyan tud mégis megtörténni, miszerint az uniós intézmények felléphetnek pótmagánvádlóként az EU-pénzes érdeksérelem gyanúja esetén és ennek nyomán akár az Európai Ügyészség is lehet a vád képviselője.
Az ügyészségi közlemény rámutat, hogy az OLAF és a magyar ügyészség szoros együttműködésének azért is van kiemelkedő jelentősége, mert így garantálható, hogy bizonyosan a magyar hatóságok tudomására jussanak az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekmények, mindez pedig egyúttal
„azt is jelenti, hogy az OLAF – közvetett módon – a magyar ügyészség tevékenysége révén, képes érvényesíteni az Unió büntetőigényét, amelyet más tagállamok esetében közvetlenül az EPPO lát el”.
Ezután hívta fel a figyelmet Polt Péter a közlemény szerint arra, hogy „az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében – ha az Európai Unió azt szükségesnek látja – pótmagánvádlóként léphet fel. Erre a magyar jogrendszer a magyar ügyészség álláspontja szerint ma is lehetőséget ad. Az Európai Uniót – ebben az esetben mint sértettet – a pótmagánvádas eljárás során akár az Európai Ügyészség is képviselheti.”
Ez a megoldás alkalmas lenne arra, hogy az Unió intézményei – legalábbis közvetett módon – kontrollt gyakoroljanak a magyar ügyészség tevékenysége felett, legalábbis az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekményekkel szembeni fellépést érintően, anélkül is, hogy Magyarország csatlakozna az EPPO-hoz
– emeli ki a közlemény.
A közlemény maga is elismeri, hogy Polt bécsi bejelentését nagy érdeklődés fogadta a közönségben, hiszen ez gyakorlatilag újdonságot jelent a szakmai és a szélesebb nyilvánosság számára is.