Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára szerdán fél órás interjút adott a BBC World HardTalk című műsorában, amiben összeveszett a BBC riporterével azon, hogy Ukrajna fegyverrel védje-e meg a saját területét; hazugságnak nevezte, hogy a magyar kormány területeket akar szerezni Ukrajnától; és arról is beszélt, hogy legalább 3-4 évre lenne szükség ahhoz, hogy hazánk leválhasson az orosz energiáról – írja a Telex.
Stephen Sackur, a HardTalk műsorvezetője azzal vezette fel az interjút, hogy a magyar kormány hevesen ellenzi az EU-s energiaembargó tervezetét, és gyakran nagyobb ellenszenvvel tekint Brüsszelre, mint Moszkvára, még az után is, hogy Putyin lerohanta Ukrajnát.
Az interjú elején az orosz olajimport tilalmának uniós tervezetéről volt szó. Sackur arról érdeklődött Kovácsnál, hogy elfogadhatónak tartja-e a magyar kormány a javaslatot. Az államtitkár szerint a rövid válasz az, hogy nem. Az okok pedig egyszerűek: nagyon ki vagyunk szolgáltatva az oroszoknak az energia terén, így a tervezet teljesen tönkre tenné a magyar emberek életét és a magyar gazdaságot.
A műsorvezető itt rámutatott, hogy számos uniós ország (például Litvánia, Finnország vagy Szlovákia), még Magyarországnál is jobban ki van téve az orosz energiának, ők mégsem tervezik blokkolni az olajembargót. Kovács azzal seperte ezt félre, hogy „a helyzet sokkal komplikáltabb ennél”, és hogy mivel Magyarországnak nincs tengerpartja, csak vezetéken tud érkezni hazánkba az olaj és a gáz.
Az újságíró arról is beszélt, hogy néhány napja járt Pozsonyban, ahol Eduard Heger szlovák miniszterelnök, akinek az országa nagyon hasonló cipőben jár, mint Magyarország (nincs tengerpart, magas orosz energiafüggőség), azt mondta neki: mindent meg fognak tenni, hogy megszüntessék az orosz olajfüggőséget, és nagyon sajnálja, hogy az előző kormányok „stratégiai hibát követtek el”, és kiszolgáltatták az országot az orosz energiának.
A műsorvezető itt nekiszegezte a kérdést Kovácsnak, hogy hajlandó-e hasonló kijelentést tenni, és elismerni, hogy a magyar kormány stratégiai hibát követett el. Az államtitkár azzal válaszolt, hogy
a magyar kormány döntése az Oroszország felé való energetikai közeledésről 10-15 évvel ezelőtt született meg, amikor még teljesen más volt a biztonságpolitikai helyzet a kontinensen. Az orosz energiától való függőséget pedig amúgy is megörökölte a jelenlegi kormány.
A BBC újságírója itt közbevágott, és jelezte, hogy ő nem egy 10 évvel ezelőtti döntésre utalt, hanem arra, hogy a magyar kormány egy évvel ezelőtt írt alá egy 15 évre szóló energetikai megállapodást a Gazprommal, illetve a Paks II beruházásra. Kovács azzal vágott vissza, hogy nem volt más alternatíva.
Ezután magára a háborúra, és a magyar kormány pozíciójára terelődött a szó. A műsorvezető felhozta, hogy Kovács nemrég arról beszélt, amilyen gyorsan csak lehet, békét kell kötni, akármi is legyen az ára. Sackur itt megkérdezte, ezt úgy kell-e értelmezni, hogy arra kéri a magyar kormány Ukrajnát, hogy hagyjanak fel a harccal, „azok után, hogy az oroszok újabb ukrán területeket foglaltak el, több tízezer ukránt öltek meg, és elképesztő háborús bűncselekményeket követtek el”.
Kovács szerint ők mindkét félnek azt üzenik, hogy hagyjanak fel a háborúzással, és üljenek tárgyalóasztalhoz.
A BBC újságírója ezután arról kérdezte a szóvivőt, hogy a magyar kormány támogatja-e, hogy Ukrajna fegyveres erővel áll ellen az oroszoknak és védi meg a területét. Ezt a kérdést látszólag nem teljesen értette Kovács, úgy tűnt, mintha azt hinné, hogy a magyar kormány fegyveres támogatásáról kérdezik, úgyhogy
a műsorvezető visszakérdezett, hogy jól értelmezi-e, hogy a magyar kormány nem támogatja azt, hogy Ukrajna fegyverrel védje meg a saját területét, melyre Kovács igennel felelt.
„Meg vagyok rökönyödve, hogy ilyen dolgokat mond itt velem szemben ülve” – reagált Sackur, rámutatva, hogy Kovács az 1956-os forradalom minden egyes évfordulóján arról ír, milyen hősiesen küzdöttek a magyar ellenállók a szovjet elnyomás ellen.
Az államtitkár felháborodva válaszolt. A műsorvezető szemére vetette, hogy kettejük közül ő a történész, úgyhogy ne oktassa ki őt történelemből. A magyar kormány a magyar emberek érdekeit képviseli, nem a brit, a nyugati vagy az ukrán érdekeket, tette hozzá.
A műsorvezető ezt követően szóba hozta, hogy Orbán nem nagyon akarta elítélni az oroszok által elkövetett atrocitásokat, például a bucsai mészárlást, amit Orbán egyik legfontosabb szövetségese, Jarosław Kaczyński is szóvá tett. Kovács szerint azonban a magyar miniszterelnök azóta egyértelműen elítélte az Ukrajnában történt szörnyűségeket, úgyhogy Sackurnak nem kéne ezzel provokálnia.
A BBC újságírója ezután arról kérdezte Kovácsot, hogy valamiféle ellenségként látja-e a magyar kormány Volodimir Zelenszkijt, felhozva Orbán április 3-i győzelmi beszédét. Arról is érdeklődött, hogy milyen bizonyítékokkal tudják alátámasztani azon állításukat, hogy az ukrán kormány beleavatkozott a magyar választásokba. Kovács szerint az a bizonyíték, hogy az ellenzék felvette a kapcsolatot Zelenszkijjel, „és a magyar kormányétól eltérő perspektívát ajánlott neki”.
A műsorvezető szóba hozta azt is, hogy az ukrán kormányban felmerült: a magyaroknak valójában hátsó szándékaik lehetnek, és meg akarják szerezni Kárpátalját, amelyet Kovács hazugságnak nevezett.
Sackur itt rákérdezett, hogy „mi a francról beszélt Orbán”, amikor azt mondta, hogy azért nem küld fegyvereket Ukrajnába, mert fél, hogy a magyar kisebbséget fogják vele támadni.
„Komolyan gondolja, hogy az ukrán kormány nem az orosz megszállókra, hanem az ukrajnai magyarokra fogja fogni a fegyvereket?”
– fogalmazott a műsorvezető. Kovács azzal magyarázta a kijelentést, hogy senki sem tudja, hogy kinek a kezébe kerülnek az Ukrajnába küldött fegyverek, miután átlépték a határt.