Az erdélyi magyarság körében élénk vitát váltott ki – írja az MTI –, hogy a népszámlálás közvitára bocsátott kérdőívén a román nemzetiségnek hat, a német nemzetiségnek öt, a roma nemzetiségnek 13 alkategóriája szerepelt, a magyar nemzetiségnek viszont nincsenek alkategóriái.
„Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik. Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel” – fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MPP.
A párt azt javasolta, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciója a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával a közösség nyelvi jogai sérülhessenek.
Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is közölte, hogy kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A politikus arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak.
A magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is.
„A székelység mindig tudatában volt annak, hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat”
– fogalmazott állásfoglalásában az SZNT elnöke.
A közösségi portálokon azonban éles támadások érték Izsák Balázst az állásfoglalása miatt. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le: „a székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel”. Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt.
A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: „Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható, és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!”
(MTI)