Az évekkel ezelőtt kirobbant Microsoft-botrány szinte az egész magyar államra árnyékot vet, az Orbán-kormány ugyanis egyszerűsített közbeszerzési rendszert alkalmazott. Vagyis az állam keretszerződést kötött több Microsoft-viszonteladóval, a központosított közbeszerzési rendszer alá tartozó intézmények aztán a konkrét megrendelések esetében már csak ezeket a viszonteladókat versenyeztették egymással.
Az ügy fejleménye, hogy az unió csalás elleni hivatala, az OLAF 2021 decemberében részben lezárta a magyarországi Microsoft-ügyben indított nyomozását – tudta meg a szervezettől a HVG360, de Magyarország – az Orbán kormány miatt – ennyivel nem ússza meg.
Az OLAF ugyanis javaslatot tett az Európai Bizottságnak, hogy
a szoftverlicencekért kifizetett összegek egy részét zárja ki az uniós társfinanszírozásból.
Ez azt jelenti, hogy a bizottság visszafizettetheti Magyarországgal a szoftverbeszerzésekre igénybe vett uniós források egy részét, mivel az OLAF arra jutott: azokat szabálytalanul költötték el.
Az OLAF azért került képbe a Microsoft-ügyben, mert az érintett szoftverbeszerzések egy részéhez Magyarország az Európai Regionális Fejlesztési Alapok és az Európai Szociális Alapok forrásait is igénybe vette.