Király Júlia korábbi MNB-alelnök szerint nem szabad zombivállalatokra költeni az Európai Uniótól kapott támogatásokat, a korrupciót pedig meg kell szüntetni. A közgazdász szerint nagyon üres kasszát fog átvenni jövőre az új kormány, de a fideszes hazugságokkal ellentétben nem lesznek megszorítások.
„A legégetőbb gazdasági probléma jelenleg az infláció”
– mondta a Szabad Európa pénteken megjelenő podcastjában Király Júlia, aki szerint már a koronavírus-járvány kirobbanása előtt kezelni kellett volna a jelenséget.
Az egykor MNB-alelnök szerint késésben van mind a kormány, mind a jegybank, amelynek elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása.
„Ma már az infláció olyan méretű, ami az emberek mindennapjait durván befolyásolja. Olyan gazdasági környezetet kell kialakítani, amelyben az infláció elszabadulása elképzelhetetlen. Ehhez alapvetően hitelességre van szükség”
– mondta Király Júlia.
Király Júlia szerint csak akkor van esély az infláció megfékezésére, ha a jegybank mellett a kormány is minden tőle telhetőt megtesz. A kormány azonban egy rövid távú cél, a választások megnyerése érdekében nyakló nélkül költekezik, ez is az inflációt növeli. „Ki hiszi el, hogy most jutott el oda az ország, hogy a 13. havi nyugdíjat ki kell fizetni?” – tette fel a kérdést.
A legfontosabb, hogy király Júlia már csírájában elfojtotta a Fidesz óriási hazugságát, miszerint az ellenzék megszorításokat vezetne be:
BÁR A KÖZGAZDÁSZ SZERINT NAGYON ÜRES KASSZÁT FOG ÁTVENNI JÖVŐRE AZ ÚJ KORMÁNY, NEM LESZNEK MEGSZORÍTÁSOK.
Király jelentős problémának tartja, hogy Magyarországon központilag szervezett a korrupció. Az állami tendereken nyertes cégek jelentősen növelték jövedelmezésüket, de a hatékonyságuk és versenyképességük láthatóan nem javult.
A szakértő úgy látja, hogy óvatosan kell bánni az uniós támogatásokkal, mert nem egyszerű feladat helyesen felhasználni az „ingyenpénzt”. Két iskolapélda van ezzel kapcsolatban. Az Európai Unióhoz 1981-ben csatlakozó Görögország és az 1973-ban belépő Írország. Mindkét ország hasonló összeget kapott, amiből két teljesen eltérő fejlődési pálya lett.
Az ír növekedést egy fegyelmezett kormányzat és együttműködő gazdaság alapozta meg, míg Görögország csődközeli állapotba került. Király Júlia szerint a magyar kormány nem hozta ki a maximumot az országnak járó uniós támogatásokból.
Magyarországon az egyértelműen irányított tenderezés, a túlárazott beruházások megfertőzték a vállalatok versenyképességét. „Nem szabad zombivállalatoknak odaadni a felzárkóztatásra kapott uniós forrásokat”
– mondta.
A szakember szerint a Fidesznek 10 év alatt sem sikerült az ország versenyképességén javítani. „Ez nem véletlen, hiszen az a gazdaság, amely nem a versenyző vállalatokat priorizálja, hosszú távon sikertelenségre van ítélve” – mondta. Király Júlia szerint az ellenzék készül a kormányváltásra, gőzerővel zajlik a háttérben a programalkotás, így nem fordulhat elő az, ami 1990-ben, amikor egy MDF-es politikus úgy reagált pártja választási győzelmére, hogy „Úristen, győztünk”.