Egy pitinek mondható, túlárazott szoftvervásárlás ügyében négyen kerültek a rács mögé Horvátországban. Ketten közülük állami tisztségviselők, sőt egyikük még miniszter is volt. Az okozott kár „csupán” 1,8 millió euró.
Az esetet újságírók derítették fel, akik tájékoztatták az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), amelytől az Európai Ügyészség vette át a vizsgálatot, és habozás nélkül, kemény kézzel lecsapott. Az EU-s bűnüldöző testülethez az Orbán-kormány mondvacsinált okokra hivatkozva nem kíván csatlakozni, a valós okok azonban bizonyára mélyebbek
– írja az Euronews.
A gyanú szerint az uniós alapok minisztere, egyben az uniós alapokat kezelő ügynökség, a SAFU felügyeleti vezetője úgy alakította át a 2017-es és 2018-as közbeszerzési terveket, hogy az a harmad- és a negyedrendű gyanúsítottak cégeinek kedvezzen.
Az ügynökség a piaci árnál drágábban vásárolt volna szoftvert. A horvát miniszter nyilvános tender helyett meghívásos pályázatot írt ki, és ott túlárazva, csaknem félmilliárd forintért rendelte volna meg az alkalmazáscsomagot. A feladattal meg is bízta Tomislav Petricet, a SAFU igazgatóját – a másodrendű gyanúsítottat. A miniszter egyúttal utasította az ügynökség munkatársait, hogy ne nagyon firtassák, miért nem írtak ki nyilvános tendert, és ne kössenek bele az árba sem.
A közbeszerzési hatóság ennek ellenére, még 2017-ben gyanút fogott, és leállíttatta a beszerzést, Gabrijela Žalacot azonban ez nem tántorította el egy újabb próbálkozástól:
Egy másik, nyilvános pályázatot hirdettek, ahol a harmadrendű gyanúsított immár 13 millió kunás „ajánlatot” tett. A szoftver árának 85 százalékát az unió kohéziós alapjából finanszírozták. Az összeget végül átutalták a gyanúsított cégének, amely a pénzt részben a cégvezetőnek és a másodrendű vádlottnak továbbította, egy részét pedig készpénzben vették fel.
A szoftver állami beszállítója – jellemző módon – egy olyan cég volt, amely egyetlen embert foglalkoztatott, bankszámláját pedig zárolták. Ebben az időszakban Gabrijela Žalac töltötte be a szakminiszteri posztot, aki a kormányzó HDZ politikusa, és a Plenković-kormány EU-minisztere volt 2016 és 2019 között.
Az ügylet során a Horvát Köztársaságot és az Európai Uniót összesen 1,8 millió euró, vagyis nagyjából 660 millió forintos kár érte – közölte az Európai Ügyészség.
Az Európai Ügyészség vizsgálata után – csalás gyanújával – négy gyanúsítottat vettek őrizetbe: Gabrijela Žalacon kívül Tomislav Petricet, a SAFU igazgatóját, valamint Mladen Šimunacot i Mirko Jukićot, a szoftvert leszállító cég képviselőit. A botrány után a horvát ügyészség és a korrupció elleni hivatal (USKOK) napokig nemigen hallatott magáról.
Az USKOK vezetője, Vanja Marušić a letartóztatások után egyszer szólalt meg: egy videóban élesen bírálta azokat, akik szerint a Szoftver-ügy az általa irányított hivatal blamája. Azt állította, hogy a horvát nyomozók mindent munkát elvégeztek, majd az Európai Ügyészség egyszerűen átvette tőlük az ügyet.
Ezzel szemben a Horvátországból delegált európai ügyész egyértelműen megcáfolta a hivatal vezetőjét. Az Európai Ügyészség nem a horvát USKOK-tól, hanem az európai OLAF-tól kapta az első jelzéseket a Žalac-ügyről. Amikor vizsgálódni kezdtek, Horvátországban semmilyen nyomozás nem folyt, ami azt jelenti, hogy az ügyet egy fiókba süllyesztették, és nem foglalkoztak vele – mondta egy televíziós élő adásban
– mondta Tamara Laptoš egy televíziós műsorban.
Ezek után Zlata Hrvoj Šipek főügyész és Vanja Marušić, az USKOK vezetője elismerte, hogy valóban elmulasztották tájékoztatni az Európai Ügyészséget a fejleményekről.
Tamara Laptoš európai ügyész nyilatkozata csak megerősíti a történtek időrendi sorrendjét: 2019 júliusában a Telegram több, hivatalos és nyilvánosan elérhető forrásra támaszkodó cikkben tárta fel a túlárazott szoftver vásárlásának körülményeit.
Ezt követően a korrupcióellenes nemzeti hivatal, az USKOK nyomozást folytatott, több embert kihallgatott, bizonyos dokumentumokat lefoglalt, majd végül arra a következtetésre jutott, hogy „nem találtak bizonyítékot bűncselekmény elkövetésére”. A vizsgálatot megszakították, és hivatalosan soha nem indítottak nyomozást.
Az Európai Ügyészségtől eltérően a nemzeti hatóság hajlamos kesztyűs kézzel bánni azokkal, akik az uniós adófizetők pénzét csapolják meg.
Képzeljük csak el, mi lett volna az ügy végkifejlete, ha nem a Fidesz által leuralt magyar hatóságok, hanem az uniós szervezet veszi kézbe az Elios-ügyet.
Orbán ebből is próbált kimaradni, de nem sikerült százszázalékosan
Az Orbán-kormány a végsőkig ellenezte, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. A Fidesz szerint a hatékony európai hatósághoz való csatlakozás
sértené az ország szuverenitását, az Európai Ügyészség első vezetőjének a személye pedig önmagában cáfolja a szervezet hatékonyságát.
Gulyás Gergely szerint Laura Codruța Kövesi van szó Romániában koncepciós eljárásokat folytatott magyar politikusok ellen. Ezér „nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy egy ilyen szervezetet vezessen, magyarellenessége pedig vitán felül áll” – fogalmazott.
Laura Codruța Kövesi kinevezését 2019 októberében hagyták jóvá. Mandátuma hét évre szól, és európai főügyészként az a feladata, hogy nyomozzon és büntetőeljárást indítson az uniós pénzügyi érdekeket sértő csalás, korrupció, pénzmosás ügyében.
Kövesi 2013 és 2018 között a román Országos Korrupcióellenes Ügyészséget (DNA) vezette, és
hivatali ideje alatt összesen több mint 2000 ügyet vizsgáltak meg, ezer embert állítottak bíróság elé, és 900-at el is ítéltek, köztük polgármestereket, szenátorokat és kormánytagokat is – nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. A bűn ugyanis nem nemzethez köthető.
Magyarország egyébként – még ha nem is csatlakozott – nem marad ki teljesen az Európai Ügyészség hatósági jogköréből. Az itteni cégek és magánszemélyek ellen is indulhat eljárás nemzetközi csalás vagy pénzmosás esetén – derült ki abból az exkluzív interjúból, amit Laura Codruța Kövesi európai főügyész adott az Euronews riporterének, Zsíros Sándornak.
Miközben a magyar állam nem, a magyarok egy része igenis csatlakozna az Európai Ügyészséghez: két éve 680 ezren írták alá a kezdeményezést.
„Nem látja biztosítottnak a magas fokú szakmaiságot a szervezetnél”
– ezt mondta akkoriban Polt Péter legfőbb ügyész.
A Fidesszel szemben az ellenzék szerint igenis csatlakozni kell a bűnüldöző intézményhez, és Magyarország a kormányváltás után mindenképpen be is lép majd az együttműködésbe.