„Az uniós jog elsőbbségének elve megköveteli az alsóbb fokú bíróságtól, hogy figyelmen kívül hagyja az érintett tagállam legfelsőbb bíróságának döntését” – közölte az Európai Unió Bírósága kedden egy Magyarországot érintő ügyben, amely egy szokásosnak tűnő tárgyalásból indult el, és a bírók függetlenségéről szóló harccá vált – írja a 444.
Vasvári Csaba bíró 2019-ben egy lőszerrel való visszaéléssel vádolt svéd állampolgár ügyét tárgyalta a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az eljárás során a védő kifogásolta a tolmács tudását, képzettségét. Az uniós jogban egy nyilvántartásnak kellene lennie a független fordítókról és tolmácsokról., de Magyarországon ilyen nincs,
így az ügy kinyitotta azt a kérdést, hogy összhangban van-e a magyar és az uniós jogrendszer.
Vasvári ezért felfüggesztette az eljárást, és egy beadványt készített ezzel a kérdéssel, melyet az Európai Unió Bíróságának adott be. Ha már úgyis írt nekik, két másik, hasonlóan az uniós és a nemzeti jogrendszer kérdéskörét érintő témát is hozzávett a leveléhez.
A Telex cikke szerint a következő kérdésekben kérte az EUB állásfoglalását a magyar bíró:
- 1. A terhelt anyanyelvhasználati joga a magyarországi eljárásban az uniós jognak megfelelően biztosított-e, ha Magyarországon nem áll rendelkezésre megfelelően képzett tolmács, vagy egyáltalán nincs ilyen?
- 2. Összeegyeztethető-e az Európai Unió alapszerződéseiben rögzített jogállamisággal és a bírói függetlenség elvével, hogy a magyar bírósági igazgatási vezető, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a pályázati eljárás kikerülésével tölti be a vezető bírói álláshelyeket, méghozzá ideiglenes, nem pedig határozott idejű megbízásokkal, amelyeket a bírói önigazgatás nem ellenőriz, hagy jóvá? Így ugyanis egyetlen magyar vagy külföldi állampolgár sem lehet biztos abban, hogy pere befolyásmentesen kerül egy adott bíróhoz, amivel sérülhet a tisztességes eljáráshoz való, szintén uniós és európai szinten védett joga is.
- 3. Az, hogy a magyar bírók 2018. szeptember 1-je óta kevesebbet keresnek, mint az azonos szinten és ugyanolyan régóta szolgálati viszonyban dolgozó ügyészek, amit kizárólag az igazgatási vezetők diszkrecionális jogkörében lévő jutalmazási rendszer ellensúlyoz. Ez utóbbi felveti a kérdést, biztosítja-e a magyar igazságszolgáltatás az uniós jogban előírt bírói függetlenséghez szükséges feltételeket, azaz azt, hogy jutalommal se lehessen befolyásolni az ítélethozatalt?
Vasvári beadványa után néhány héttel azonban váratlan dolog történt:
maga Polt Péter, a legfőbb ügyész fordult a Kúriához jogorvoslati kérelemmel.
Szerinte Vasvárinak nem szabazott volna egyenesen az EU-s bírósághoz fordulnia. A Kúria igazat is adott Poltnak, Vasvárit pedig fegyelmivel fenyegették a beadvány miatt.
Az EUB ezt az eljárást vizsgálta most. Áprilisban Priit Pikamäe főtanácsnok azt mondta, hogy
a Kúria vitatott ítélete és az alapul szolgáló nemzeti szabályozás sérti a magyar bírók lehetőségét arra, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel forduljanak az EUB-hoz, és ezzel hátráltatja az előzetes döntéshozatali mechanizmus működését.
Most véget ért a főtanácsnok indítványára zajló bírósági eljárás, és
a Reuters tudósítása szerint az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy igenis fordulhatnak a magyar bírák közvetlenül az EUB-hoz, a Kúria korábbi döntését pedig – az EU-s jog felsőbbségének elve szerint – nem kell figyelembe venniük.