A magyar kormány nem fogadja el, hogy bírálják a magyar demokráciát, hiszen olyan nép választotta meg a kormányt, amely nem tűrné az emberi jogok semmibevételét – mondta kedden az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A
A hazai emberi jogi és jogállamisági helyzetről a magyar kormány készített egy jelentést, amelynek részleteit Szijjártó adta elő a keddi meghallgatáson.
Nem tűrnének a magyarok olyan kormányt, ami szembemenne az emberi jogokkal
Szijjártó kiemelte, hogy nagyra becsülik és tisztelik az Emberi Jogi Tanács munkáját.
„Ezekben a napokban 65 éve a magyarok harcba szálltak a szabadságukért és a szuverenitásukért. Nagyon sokan áldozták az életüket azért, hogy Magyarország a szabad világhoz csatlakozzon, ami végül cserben hagyta őket – és ami meghatározta az ezt követő 30-40 évet, amit elnyomásban kellett töltenünk. (…) Magyarország teljes történelme szabadságharcok sorozata – éppen ezért bízhatnak bennünk, hogy nagyra értékeljük, mit jelent a szabadság, és mit jelentenek az emberi jogok”
– mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy „a magyar emberek szabadságharcosok”, akik „sohasem tűrnének el egy olyan kormányt, ami szembemenne bármilyen jogokkal, különösen az emberi jogokkal”. Erre hivatkozva viszont Szijjártó leszögezte, hogy nem fogad el „semmilyen vádaskodást, ami a demokráciánkkal szemben megfogalmazódott, és nem érezzük szükségét semmilyen külső hatalom és ország részéről, hogy bírálja a demokráciánkat”.
Szerinte azért bírálják Magyarországot a nemzetközi színtéren, mert a magyar kormány „jobboldali, keresztény, nemzeti és hazafias elveket követ”, amivel „súlyosan szembemegy a liberális fősodorral”. A kormány ugyan kész lenne bármilyen konkrét ügyben tárgyalni, Szijjártó szerint azonban az Orbán-kormány ellen „politikailag motivált támadásokat” követnek el.
Kiemelte végül a melegellenes törvény kapcsán, hogy „Magyarországon senkinek nem kell félnie attól, milyen közösség tagja, és a kormányunk is elkötelezett ezen közösségek biztonsága iránt.”
A migránsoknak nincs PCR-tesztjük, nyugaton nem szabad a média
A külügyminiszter kitért a migráció kérdésére is, amit megpróbált összefüggésbe hozni a koronavírus-járvánnyal:
„Miközben nekünk egyes határátlépésekkor tesztelnünk kell a koronavírus ellen, az illegális bevándorlók nem rendelkeznek negatív PCR-tesztekkel. A migráció így nemcsak biztonsági vagy kulturális, de egészségügyi szempontból is veszélyeket vet fel.”
Arról talán megfeledkezett, hogy román rendszámos buszok tömkelege szállította Budapestre a fideszes gyűlöletmenetre az embereket egy olyan országból, ahol a világon az egyik legkritikusabb most a járványhelyzet.
Szijjártó szerint a magyar kormány menekültügyi álláspontja a „nemzeti identitás része”, és „jogunk van eldönteni, kivel szeretnénk együtt élni, és kikkel nem”.
„A magyar nemzet büszke a több mint ezeréves államiságára. Keresztény állam vagyunk, egy keresztény nemzet, és mélyen elkötelezettek vagyunk a vallásszabadság fenntartása mellett”
– mondta, majd hozzátette: míg Nyugat-Európa életében „egyre nagyobb szerepet tölt be a modern antiszemitizmus”, addig a magyar kormány teljes mértékben elkötelezett a zsidó közösségek biztonsága mellett.
„Kaptunk kritikákat a médiaszabadság vonatkozásában is, ami a kommunista cenzúra emlékei miatt számunkra rendkívül érzékeny téma. De mit is értünk médiaszabadság és sajtószabadság alatt? Mi azt értjük, hogy minden újságíró közzéteheti a gondolatait – a liberális fősodor pedig azt, ha a média 95 százaléka liberális”
– mondta a külügyminiszter. Szijjártó szerint „ha a kritikusaink beszélnének vagy értenének magyarul, akkor tudnák, hogy az összes médiaszektorban liberális médiumok állnak az élen, amelyek erőteljes kormányellenes narratívát mutatnak”.
A külügyminiszter a beszéde végén arról biztosította az Emberi Jogi Tanácsot, hogy készen állnak a párbeszédre a vitás kérdésekben, és fontosnak tartják, hogy a testület munkája a tényeken alapuljon, ne pedig „kiegyensúlyozatlan, előítéletes nyilatkozatokon és stigmatizálásokon”.