Minden fideszes bejelentést megelőz egy érzékenyítés. (Nem, itt nem az óvodások nemátalakítási agitálására gondolunk, mert olyan nemlétezik.) Olyan cikk azonban igen, ahol Orbán egyik legnagyobb hódolója arról értekezik, hogy eljött az idő: el kell gondolkodnunk az Európai Unióból való kilépésen.
Gyere le, Uram, kérlek!
Kezdjük ott, hogy ez a Magyar Nemzetben megjelent firkálmány telis-tele van olyan csúsztatásokkal és nemlétező igazságokkal, amiket csak egy, a Fidesz propagandájának csecsén nevelkedett pártkatona írhat. Abban már a fideszesek nagy része is egyetért, hogy a gyermekvédelminek csúfolt törvény egy homofób, mások becsületét és méltóságát sértő tákolmány. Ennél már csak a Szájer-féle gránitos WC-papír való inkább a kukába.
A cikk szerzője mégis erre hivatkozva lépne ki az EU-ból:
„Tudom, hogy tabudöntögetésnek számít, de valakinek le kell írnia a szót, s most először nem feltétlenül elrettentésként: huxit – azaz Magyarország önkéntes, szuverén kilépése az unióból (a brexit mintájára). Vajon valóban huxitra lenne szükség, különös tekintettel a magyar gyermekvédelmi törvénnyel szembeni példátlan, soha nem látott módon összehangolt uniós és nyugati támadássorozat után?”
Támadások? Kilépés az EU-ból? Mi van? Megint sok volt a reggeli Ripost. A kormányt bírálják az EU-tagállamok (jogosan) és NEM Magyarországot.
A cikk többi részével nem is kívánunk foglalkozni, mert annyira sületlen, hogy (ahogy Gordon Ramsay mondaná: „egy jó állatorvos még meg tudná menteni.”)
Csak remélni merjük, hogy Orbán nem olvassa ezt a cikket, és nem támad kedve kiléptetni minket Európából. Várjon még 2022-ig, és majd ő kiléphet, ha akar. Mi maradnánk!