Nemcsak az EU Alapjogi Chartájában foglalt elveket sértené a magyar melegellenes törvény, hanem az uniós belső piac működését is akadályozhatná, ha életbe lépne
– áll abban a levélben, amelyet az Európai Bizottság küldött szerdán Varga Judit igazságügyi miniszternek, és az Európai Bizottság vezető szóvivő-helyettese, Dana Spinant oszott meg a Twitteren.
A hvg.hu által megosztott levél komoly figyelmeztetés:
Azzal, hogy a Bizottság megtalálta a kapcsolatot azzal, hogyan sérti a magyar törvény az uniós belső piac működését, gyakorlatilag el is dőlt: a magyar kormánynak alig lesz esélye a jogvitában.
Ha nem változtat a törvényen, a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat az Orbán-kormány ellen, és végső esetben az Európai Unió Bíróságától kérheti a törvény megsemmisítését. Egy ilyen jogvitában egyszerűen nem állnák meg a helyüket a magyar kormány jogállamisági vitákban hozott érvei, miszerint az uniós értékek meg a jogállamiság homályos fogalmak, ugyanis a luxemburgi bíróság majdnem hetvenéves joggyakorlata a belső piac védelmére épül, és ennek minden apró vetületét definiálták már, és olyan kényes esetekben is hoztak számos ítéletet, amikor a belső piac és valamilyen alapvető jog között kellett az egyensúlyt megtalálni.
A Bizottság értékelése szerint a magyar törvény a „egyenlőségjelet tesz a pornográfia, illetve a homoszexualitást, a nemváltást és a születési nemtől eltérő identitás között, és ezt kiskorúak szellemi és testi fejlődésére károsnak minősíti”. Ha pedig alkalmazzák a törvényt, az megszegi az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkében foglaltak, miszerint tilos a nemi irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés.
A levél arra is rámutat, hogy a magyar törvény egyéb uniós alapjogokat is veszélyeztet, például
- a magán- és családi élethez való jogot, mivel megbélyegzi a LMBTQI-embereket és -párokat
- a szólás- és információszabadság jogát, mivel indokolatlanul korlátozza a médiaszolgáltatások és egyéb kommunikációs formák tartalmát
- a vállalkozás szabadságát, mivel változtatásra kötelezi a magyarországi szolgáltatókat, ami a legnagyobb fegyvertény.
Az EUrologus cikke rámutat: a Bizottság szerint a magyar törvény sérti az audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó uniós irányelvet. Az uniós jogszabály értelmében valóban hozhat egy tagállam olyan törvényeket, amely a kiskorúak szellemi, erkölcsi vagy fizikai fejlődésének védelme érdekében bizonyos korlátozásokat vezet be – ilyen például, hogy a horrorfilmeknél kötelező kitenni a 18-as karikát és késő esti műsorsávban lehet őket vetíteni. Ám az uniós intézmény indoklása szerint a magyar törvény aránytalanul szigorú korlátozásokat vezet be, amelyek nem szolgálják a fenti célt, sőt alapvető jogokat sértenek.
A Magyarországon bejegyzett cégek jogait is sértené a jogszabály, mivel külföldre nem értékesíthetnék a szolgáltatásaikat, ha betartják az indokolatlanul szigorú magyar szabályozást.
Az uniós intézmény egy héten belül kér választ a magyar kormánytól, és záró soraiban kijelenti:
ha a törvény a kifogások dacára is életbe lép, cselekedni fog az uniós jog és állampolgárok védelmében.