A tervezettnél jóval kevesebb pénzt hív le a kormány az uniós helyreállítási alapból a 300 legszegényebb falu megsegítésére. Áprilisban még úgy volt, 220 milliárd forintot költenek a Felzárkózó települések programra, ez végül 77,5 milliárdra olvadt
– írta meg a 444.
A csökkenés oka az, hogy az Orbán-kormány úgy döntött, mégsem kéri a 3300 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendő támogatást.
A hivatalos magyarázat szerint azért, mert nem akarnak jobban eladósodni, de a 444 szerint valójában fontos szerepe lehetett annak, hogy
Brüsszelben vitatták a magyar törekvések egy részét. Értelemszerűen a csomag többi elemét is megvágták, a legnagyobb részt, 857 milliárd forintot most egészségügyre szánják.
A keret szűkítése miatt ki kellett húzni a tervek nagy részét
A Felzárkózó települések program két éve fut, az uniós keret szűkítése miatt ki kellett húzni a tervek nagy részét, az öt reformból egyet hagytak meg. Az egyetlen reformról, amit a helyreállítási alapból finanszíroznának, azt írják: „Célja foglalkoztató műhelyek létrehozásával a helyi, főként tartós munkanélküli, valamint női lakosság aktivizálása, készségeinek, a helyi munkaerőpiaci igényekhez és adottságokhoz illeszkedő képzettségi szintjének növelése, adott esetben helyi termékelőállítással.” 2026-ig tízezer embert érnének el „munkaszocializációs fejlesztésekkel”, ami 300 településsel számolva átlagosan 33 embert jelent falvanként.
A költségeknél mégis nulla forintot írtak ehhez a részhez, a 77,5 milliárd forintot teljes egészében beruházásokra szánják: 66 milliárdot szociális lakások felújítására és építésére, 11,5 milliárdot közösségi megújulóenergia-fejlesztésekre, szintén 2026-os határidővel. Eredetileg 3700 lakást újítottak volna fel, és 800-at építettek volna a helyreállítási alapból, ez végül 2500-ra és 600-ra csökkent.