Különböző szinteken folynak azok az egyeztetések, amelyekhez kötődően az EU abban bízik, hogy a harmadik országok szabályozott keretek között érkeznek majd azok, akiknek ehhez joguk lesz. Ezekkel enyhülne a külső határokat terhelő nyomás, tisztábbak lennének viszonyok és a jogi státuszok, illetve az Európában lévő illegális bevándorlók visszaküldése is egyszerűbb lenne. A három folyamat a következő:
-
Az uniós kékkártya-rendszer. Ez legális, munkavállalási célú bevándorlási lehetőséget teremt a magasan képzett szakemberek számára. Ebben a kérdésben már megállapodás született a tagállamok és a parlament között.
-
A Cotunou-i Szerződés megújítása. A 2020-ban lejárt nemzetközi egyezmény az EU és 79 afrikai, karibi és csendes-óceáni közötti együttműködési szerződés. A hosszabbítással kapcsolatban a tárgyalódelegációk már politikai egyezségre jutottak a szerződésrészleteiről.
-
Az Európai Parlament egy jelentésében a legális migrációs csatornák létrehozását javasolja, amely a munkavállalási célú bevándorlást tenné szabályozottá.
Ami a migrációt illeti, egyebek mellett a következőt rögzíti az EU–AKCS (afrikai, karibi, csendes-óceáni) partnerség szerződés:
a nemzetközi joggal, többek között a nemzetközi emberi jogi jogszabályokkal összhangban küzdeni kell az irreguláris migráció, a migránscsempészés és az emberkereskedelem ellen.
A szövegben szó szerint a következő szerepel:
Az AKCS minden tagja elfogadja bármely olyan állampolgára visszatérítését és visszafogadását, akik illegálisan tartózkodnak az Európai Unió valamely tagállamának területén.
Az Európai Parlament állásfoglalása szerint az Unió elöregedő lakossága és zsugorodó munkaereje miatt „a legális migrációra vonatkozó nemzeti és uniós politikáknak reagálniuk kell a munkaerőhiányra és a készségek terén mutatkozó hiányra”.
A szöveg hangsúlyozza a külföldön dolgozók által hazautalt források jelentőségét és azt, hogy a biztonságos, szabályos és jogszerű migráció mind a küldő, mind a fogadó ország számára előnyökkel jár. Az „agyelszívás” a kiinduló országok számára káros jelenségét elismerő képviselők a problémát ún. körkörös migráció elterjesztésével kezelnék. Ilyenkor a munkavállaló bizonyos idő múltán hazatér, majd később ismét távozhat munka céljából. A képviselők a tagállami munkaerőhiány jobb kezelésére azt javasolják, hogy hozzanak létre uniós szinten egy, az összes ágazatot és foglalkoztatási szintet lefedő készségbázist a munkakeresők és a munkaadók számára. A jelentés emellett az oklevelek, bizonyítványok és egyéb szakmai képesítések értékelésének és elismerésének elősegítését és felgyorsítását is javasolja.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy minél kevesebb a legális út a bevándorlásra, annál több lesz az illegális megoldás, és ezzel egyedül az embercsempészek járnak jól
– mondta az erről szóló vitában Sylvie Guillaume jelentéstevő.
Magyarország nem támogatja az illegális migrációt visszaszorítani hivatott javaslatokat
Amikor Szijjártó Péter csütörtökön Brüsszelben járt és részt vett az uniós külügyminiszterek találkozóján, az EUrologus rákérdezett a fenti három migrációs anyaggal kapcsolatos magyar álláspontra.
Szijjártó Péter az AKCS-megállapodással kapcsolatban azt mondta, Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ezt a dokumentumot a hatályba lépés előtt minden tagállamnak ratifikálnia kell. Egyúttal megelőlegezte azt is, hogy ez Magyarországon nem fog sikerülni.
Az összes javaslatunkat lesöpörték az asztalról, tehát egészen biztosak lehetnek benne, hogy mi nem fogjuk a nevünket adni ehhez a megállapodáshoz, nincsen szükség újabb migrációs hullámokra, főleg most
– mondta Szijjártó.
Ami a munkavállalási célú bevándorlást illeti, a külügyminiszter azt a kérdést tette fel, hogy “azok, akik erről beszélnek, hol élnek?” Úgy érvelt, hogy globálisan 114 millió munkahely szűnt meg, ennek egy jó része Európában. Szerinte ebben a helyzetben nonszensz arról beszélni, hogy hozzunk be még több munkavállalót az EU-ba.