
Múlt péntek reggel Orbán Viktor azt mondta a rádióban, hogy lényegében rendezett minden pénzügyi kérdés az RRF nevű uniós helyreállítási csomag magyar felhasználása körül. A 444 így foglalta össze azt, amit az Orbán-kormány alakított a helyreállítási pénzek kapcsán:
- Pénteken kora este Orbán Viktor váratlanul közölte Ursula von der Leyennel, hogy a felkínált keretnek csak 43 százaléka kell egyelőre.
- A hitelből és vissza nem térítendő támogatásból álló keretnek csak az utóbbi részére ad be tervet a magyar kormány, hivatalosan azért, hogy ne adósodjon el jobban az ország.
- Közben más, sokszor kedvezőtlenebb hiteleket mégis felvesz a kormány.
- Valószínűnek látszik, hogy a kormány nem akar vitázni az Európai Bizottsággal a pénz elköltésének módjáról.
- Az egyetemi fejlesztések lehetnek a legnagyobb áldozatai az utolsó napokban radikálisan megkurtított tervezgetésnek.
Az április nkösepénz megjelent magyar terv piszkozatából úgy tűnt, hogy a tervet magyar részről nagyjából véglegesnek tekintik, ám április végére nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság nem maradéktalanul elégedett. A tagállamok vezetői ugyanis meghatároztak bizonyos szempontokat, hogy mire mehet a közös pénz, és a magyar terv arányai nem mindenben feleltek meg ennek.
A 444 információi szerint elsősorban azt kifogásolta a Bizottság, hogy az úgynevezett „országspecifikus ajánlásokban” meghatározott célok közül kevésre költene a kormány,
főleg nem a korrupció elleni küzdelemre, a jogállamisággal összefüggő ügyekre.
Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy szemben a sajtóban megjelent hírekkel, alapvetően nem azért megy találkozni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, hogy a csomag elköltéséről beszélgessenek.
Aznap délben a Bizottság szóvivője nem kívánt erre reagálni, csupán annyit tett hozzá, hogy mivel a pénzügyi csomag a jövőről szól, ezért azt is lehet távlati témaként értelmezni. Ez alapján úgy tűnt, hogy Brüsszelben mégiscsak a csomagról terveznek beszélni Orbánnal.
A 444 úgy tudja, hogy
Orbán Viktor váratlanul azzal nyitott Brüsszelben, hogy a Magyarországnak járó 5800 milliárd forintos csomagból csak 2500 milliárd forintnyit akar a kormánya egyelőre lehívni, vagyis a teljes keret nem egészen 43 százalékát.
Egészen péntek estig a magyar kormány fél éven át a teljes keretről tárgyalt a Bizottsággal, és a magyar kormány honlapján jelenleg is egy ekkora összegről szóló terv olvasható. Orbán viszont azt mondta, hogy a terv végül csak 2500 milliárdos lesz, és azt hamarosan be is adja a kormány. A magyar kormány azzal indokolta a szerénységet, hogy nem akar eladósodni.
Egy olyan kormány politikusa beszélt arról, hogy nem akarnak eladósodni, aki kormánya
tavaly piaci alapon vett fel összesen 2300 milliárd forintnyi devizahitelt. A paksi orosz hitel, a kínaiaktól várt vasúti és egyetemépítési hitel is összesen 4500 milliárd forintot tehet ki. Tehát az látszik, hogy a magyar kormányban az elmúlt másfél évben nem volt elvi ellenállás a hitelekkel szemben.
Orbán péntek este világossá tette, hogy nem az eddig nyilvánosságra hozott pénzköltésre vonatkozó tervet adja le Magyarország, hanem egy jelentősen szűkített, csak a vissza nem térítendő támogatásként felhasználható 2500 milliárd forint erejéig terjedőt.
Gulyás Gergely azt is elmondta a hétvégén, hogy nem biztos, hogy Magyarország lemond az összes hitelről, mert 2023-ig „szükség esetén egyes konkrétan meghatározott projektekre a kormány megfontolja a hitelfelvételt”.
Miért hagynak veszni ilyen sok pénzt?
Mivel, mint látjuk, a magyar kormány kész rosszabb konstrukcióban is hiteleket felvenni, és eddig a teljes keret lehívására készült, lehetséges, hogy Gulyás Gergely spórolásról szóló magyarázata nem teljes. Szakértők valószínűsítik, hogy a magyar kormány egyszerűen nem akar vitatkozni a Bizottsággal és a Tanácsban a többi tagállammal a költési tervéről, hanem gyorsan fel akarja szedni azt a pénzt, amit további, hosszú egyeztetések nélkül is megkaphat. Azaz Orbán Viktor úgy gondolkodhatott, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.
Videó: a minisztérium tiltása ellenére is kipakolt a székesfehérvári kórház főigazgatója