Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának vendége, amelyben többek között arról beszélt, hogy
- nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna.
- Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért szánják a legtöbb pénzt az egészségügyre, mert a hálapénz megszüntetését tartalmazó új egészségügyi rendszer lényegesen többe kerül az országnak, ezért jó lenne, ha annak költségeihez az Európai Bizottság is hozzájárulna.
Arra Gulyás elfelejtett kitérni, hogy a kormány az uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) 6800 milliárd forintnyi támogatásából 300 milliárdot egészségügyi bérfejlesztésre fordítana, magyarán az orvosok és egészségügyi dolgozók korábban megígért béremelését nem az Orbán-kormány, hanem Brüsszel fedezné.
Ráadásul, mint a Telex kiszúrta, az EU-nak szánt összefoglaló anyagban még nem a hálapénzzel, hanem a szakemberhiánnyal indokolja a kormány a pénzek ilyen formán történő felhasználását:
„A betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma a külföldi lehetőségek és a magánellátás megerősödésének elszívó hatása, a pályát elhagyók nagy száma, illetve a pályát kevesebben választók miatt mostanra már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához.”
Mivel az újjáépítési alap forrásai végesek, hosszú távon kérdéses, miből fogja a magyar állam kigazdálkodni ezt a 300 milliárd forintot, ami 2021-ben az egészségügyi kiadások 18,7 százalékát teszi ki.
Gulyás arról is beszélt, az EU-s pénzekből kiemelten támogatják majd a károsanyag-kibocsátás csökkentését, ezen belül a kötöttpályás közlekedés korszerűsítését, továbbá a felsőoktatást és a körforgásos gazdaságra történő átállást. Gulyás szerint az Európai Bizottság elnöke tisztán és reálisan látja a helyzetet, vagyis azt, hogy Magyarországon átláthatóan biztosított a helyreállítási alap felhasználása.
A Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai helyreállítási terv a főpolgármester miniszterelnök-jelölti ambíciójának áldozatává válna.
Megjegyezte, minden ésszerű javaslatot mérlegelnek a helyreállítási alappal kapcsolatban és örülnek, ha konszenzusra lehet jutni a fővárossal. Ugyanakkor, ha a budapesti városvezetés a nemzetközi színtéren szeretné kifejezni egyet nem értését, akkor abból az látszik, hogy az erről szóló vitáknak nem a konszenzusteremtés a célja, hanem hogy „ők a különvéleményüket kifejezhessék”.
A tárcavezető szerint a jogállamisági jelentés csak említést szintjén került szóba a találkozón. Mindenki örömmel nyugtázta ugyanis, hogy tavaly olyan megállapodás született az állam- és kormányfők között, amely rögzítette, hogy minden tagállam fontosnak tartja az átláthatóságot az uniós pénzek felhasználásánál.
„Magyarország modellértékű demokrácia”
– jelentette ki Gulyás Gergely, aki szerint „mi a jogállamiság kérdését is fontosnak tartjuk, csak azt nem szeretjük, ha politikai vádakat fogalmaznak meg jogállami köntösben” a migrációt következetesen elutasító, a hagyományos európai értékek mellett kiálló országokkal szemben.
A Miniszterelnökség vezetője végül megjegyezte, hogy meglepte a TASZ védettségi igazolványhoz kapcsolódó előírásokat érintő bírálata, nem azért mert kritikus, hanem mert igénytelen. Kiemelte:
az alkotmányos szabályozás alapján akkor van mód a különbségtételre, ha az nem önkényes; bizonyos szolgáltatások igénybevételének a védettségi igazolványhoz kötése mások egészségének védelmét szolgálja, ráadásul nem egyedülálló megoldás, az EU számtalan más országa fogadott el hasonló szabályokat, például a szomszédos Ausztria is.