Egy évvel a 12 év óta először szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben.
A Telex emlékeztet:
a parlament várhatóan jövő héten megszavazza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig ellenszolgáltatás nélkül több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A Fidesz nem is rejtette véka alá valódi szándékát: a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
A törvény elfogadása után első körben 32 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdheti majd meg a működését, de ez nem a vége, hiszen folyamatosan agyalnak a Fideszben, mit lehetne még zsebre vágni. A törvényjavaslat bejelentése után derült ki például az, hogy a Terror Házát működtető alapítvány is vagyonkezelővé változik.
A bővülő alapítványi portfólió miatt nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hogy a közel háromtucatnyi alapítvány csak a kezdet, és a választásokig jó néhány hasonló modellváltást láthatunk még.
Nem csak felsőoktatási intézményeket csatornáz bele a Fidesz az épülő mélyállamba:
alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színházak, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól.
Annyi már most biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet.
Nem csak a vagyont szervezik ki
Ha az nem lenne elég, az Orbán-kormány az alapítványokkal való bűvészkedés közben kiszervezi az állam alól az oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági és emlékezetpolitikai tevékenységeket is.
Az alapítványi konstrukció lényege, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz, írja a portál. A most megkapott állami vagyon felett a továbbiakban a Fidesz által kinevezett kurátorok fognak gazdálkodni, akik megkapják az alapító jogokat, e rendelkezés visszavonhatóságát pedig megtiltja a törvény, miközben az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal lesz módosítható.
Ezzel párhuzamosan egy másik, az alapítványi konstrukciótól független, de az államot „meghackelő „törvényjavaslat is van az Országgyűlés előtt: A T/15709. számú előterjesztés, ami a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításáról szól.
A jövőben ez az új hatóság felügyelné a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást, a felszámolói névjegyzéket, valamint ellátna koncessziós feladatokat. Utóbbi miatt az új hatóság alatt működne majd a Koncessziós Tanács is.
Már a felsorolásból is látszik, hogy óriási pénzeket megmozgató iparágak szabályozása kerülne az új hatóság felügyelete alá, ráadásul ezen tevékenységek felügyelete az elmúlt évtizedekben a kormányzás igazságügyi, pénzügyi, gazdasági hatáskörébe tartozott. Ennek a szervezetnek az elnökét a Médiatanácshoz és az Energetikai Hivatalhoz hasonlóan a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Az alapítványi konstrukció létrehozásának és az új hatóság felállításának több oka is lehet, azonban nagyjából mindegyik ugyanabba az irányba mutat: a következő kormány – amennyiben ellenzéki – mozgásterének a csökkentése és a fideszes klientúra fenntartása.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy
„kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Úgy tűnik, ebből tanultak a fideszes honatyák, akik tökélyre fejlesztették a kommunista módszert, és most konkrétan kisemmizik az országot. Ez rosszabb, mint a privatizáció.