340 ember volt bejelentve egy szabolcsi falu romos házába. A lakcímet kiárusító férfi Ukrajnából szerezte a kuncsaftokat. Az egyik kamu lakos és a lakcímnepper segítője is elmesélte, hogy ment a biznisz. Szerintük a kormányhivatal és a polgármester is tudott az ukránok fiktív betelepítéséről.
Szabolcsban nincs olyan falu, ahova ne lennének fantomlakosok vagy, ahogy errefelé hívják őket „ukránok” bejelentve, persze csak fiktíven.
Anasztázia születése jogán ukrán, nyolc éve e mellé még magyar állampolgár is. Fiktív lakos volt Szabolcsban több mint öt évig. Most Vásárosnamény egyik szélső utcájában él egy takaros kis házban. Tisztességes udvar, amerikai konyha, padlófűtés. A ház udvarán hat autó parkol, áll a Szabad Európa tényfeltáró anyagában.
Mindenki tudott a bizniszről
Anasztázia 23 évesen egyszerűsített honosítási eljárásban kapta meg a magyar állampolgárságot 2012-ben.
Élt is a lehetőséggel, mert nem volt eleresztve pénzzel, ezért magyar társadalombiztosítást akart a vérszegénységgel küzdő gyerekének meg magának, plusz egy autót, mert az fele annyiba kerül Magyarországon, mint Ukrajnában. Ezekhez azonban igazolt lakcím is kellett, ami neki nem volt. A boldogulásának kulcsa M. Krisztián volt.
„A kinti ukrajnai ismerősöm felajánlotta ingyen, hogy bejelent. Tényleg ingyen jelentett be. Úgyhogy lett ez a lakcím, amit Krisztián intézett nekem. Utána cserébe hoztam neki több embert, akiket ő már pénzért jelentett be. Ötvenezret fizettek neki fejenként”
– mesélte a Szabad Európának Anasztázia, aki így lett a Kisvárdához közeli Tornyospálca lakója, ahol valójában soha nem élt egy napot sem. Az ukrán-magyar nő havonta egyszer ment a kamu lakcímre a postájáért, miközben egy ukrajnai szupermarketben dolgozott, ahonnan féltucatnyi kuncsaftot szerzett Krisztiánnak. Az asszony szerint a kormányhivatal is benne volt a buliban:
„2013-ban, amikor engem bejelentett, akkor azt mondta, hogy nincsenek sokan a házban. Dehát tőlem, már akkor is lehetettek százan! Bementünk a kisvárdai okmányirodába, és simán bejelentettek. Az ügyintézővel biztos, hogy együtt rendezték ezt. Krisztián bennfentes volt, mert az ügyintéző a gyerekemet nem akarta bejelenteni, de aztán gyorsan elrendezték azt is. Az okmányirodába ő úgy járt be, mint te haza. Őt úgy ismerték, Krisztiánt”.
2013-2018 között soha nem ellenőrizték a ház szellemlakóit
A tornyospálcai házban ma már nem él senki. Megjelent az új tulaj, egy asszony, aki névtelenséget kért, ezért csak Mónikaként hivatkoznak rá a cikkben.
„Ezeket mind a postás hozza, de annyi van… Alexeyenko, na ilyen nevekkel van tele”
– mondta, miközben szemezgetett a levelek közül, amelyek felét a NAV küldte. Mónika egy másodpercig sem tagadta, hogy ő is nyakig benne volt.
„Krisztián szólt, hogy majd jönnek ide autóval az emberek. Úgy is lett. Beültem a kocsijukba, és átmentünk Várdába a kormányhivatalba, sok olyan volt közöttük, akik egy mukkot nem beszéltek magyarul, pedig magyar állampolgárok is. Én nem fizettem le senkit, csak én kaptam pénzt az aláírásért”
– mesélte a nő.
Az asszony szerint 2013-2018 között soha senki ment ki a házhoz ellenőrizni, hogy valóban ott laknak-e ezek az emberek. Pedig tudott róla a postás és a postamester is.
„A tanács is tudta! És a tanácsot, miért nem b*szták meg? Hát, azok kapcsolatban vannak az okmányirodával”
– fakadt ki a nő a Szabad Európának.
Cinkos, aki néma
Anasztázia és Mónika egybehangzóan és egymástól függetlenül állították azt, hogy a faluban mindenki tudott arról, hogy a lakcímre több százan vannak bejelentkezve. Tudta a postás, a hivatalnokok és a zsinórban negyedik ciklusát nyerő tornyospálcai polgármester is. A törvény szerint a lakcímmel szavazati jog is jár. Anasztáziának is voksolnia kellett Lukácsi Attila László függetlenként induló polgármesterre.
„Szólt Krisztián, hogy mennünk kell szavazni, mert amíg ez lesz a polgármester, addig jó lesz, addig nem dobálják kifelé az embereket a lakcímről. Az a 340 ember nem egy nap alatt jelentkezett be oda. Nem egy nap alatt létesítettek nekik lakcímet. Hogy valakit is számon kértek volna a hivatalokban emiatt, azt nem tudom. Vagy a polgármester hol van? Füstre akasztották? Hát mindenki tudott róla. Azt nem csak Krisztián tudta, aki bejelentette az embereket. Hát tudták, ugye, a kormányablakban, tudta a polgármester”
-magyarázta a nő.
A polgármester tudta, mégsem tett semmit
Lukácsi Attila László 15 éve független polgármester azt mondta: hivatalosan nem tudott a fiktív lakosokról, de nem hivatalosan tudott.
„A kormányhivataloknál kellett bejelenteni a lakcímeket, nem itt nálunk. Az meg butaság, hogy el kellett menniük szavazni. Egyik sem jött el szavazni arról a lakcímről. Ezek az emberek se országgyűlési, se önkormányzati választásokon nem szavaztak. Se jelöltre, se pártra, se rám”
– magyarázta a polgármester.
A faluvezető évekkel ezelőtt tudott az általa vezetett település fiktív lakosairól, de arra a kérdésre, hogy tett-e bármilyen lépést azért, hogy a címen bejelentett fiktív lakosok miatti jogsértés megszűnjön azt válaszolta: „nem vagyunk hatáskörrel rendelkezők ez ügyben”.
A polgármester úgy tudja, a környező településeken mindenhol vannak ukrán-magyar kettős állampolgárok hasonló módon bejelentve.
A több, mint 50 éves szovjet-magyar paktum létjogosultsága
Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Tornyospálcán is robbanásszerűen megnőtt a falu lélekszáma. Az új lakosok nagy részét soha nem látta senki. Az ukrán határhoz közeli falvak sokaságát tömték meg fantomlakosokkal.
Az újmagyarok a fiktív lakcímekkel már szociális juttatásokat is igényelhetnek, a kis- és nagypolitika általában cserébe szavazatokat vár.
A honosítás óta az ukrán nyugdíjbizniszbe is egyre többen szállnak be. Ebben az a trükk, hogy az átlagosan Ukrajnában 20 ezres kisnyugdíjjal rendelkező újmagyarok néhány tízezer forintért megveszik a magasabb jövedelmet igazoló hamis papírokat Kárpátalján, akár évtizedekre visszamenőleg.
Ezeket a hamis dokumentumokat nyújtják be a magyar államnak, amikor lakcímet létesítenek úgy, hogy van, aki egyetlen percet sem dolgozott életében Magyarországon. A magyar állam pedig fizet is mint a katonatiszt.
„Négyévente átjövünk ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot”
„Akkor már hallottam, láttam a tévében, hogy ez a majom Gyurcsány elment a házhoz. Videó, tévé, minden volt ott, újságba ki voltak rakva, persze senkit sem talált meg a média közülünk, de akkor már tudtam, hogy az a lakcím, az bukta. Bementem és elmondtam, hogy hogy történt. Mérges voltam, mert mondtam, hogy nem engem kell emiatt kérdezni, hát mondom, kérdezzék meg a kormányablakban, aki ott ült és aki csinálta ezeket”.
Anasztázia bírósági ügyének végére gyorsan pontot tettek a hatóságok, és a nőt költségvetési csalás miatt ítélték el.
„Nem nagyon ismerek olyan kárpátaljai magyart, aki nem Orbánra szavaz. Aki az állampolgárságot megkapta, az mind rá szavaz. Az biztos, hogy az emberek 80 százaléka emiatt hálás neki. A magyarok mindig az mondják rám: négyévente átjövünk ukránból Orbánért, és megszavazzuk nektek a nyomorúságot. De, rólam ez lepereg, mert én az állampolgárságomat köszönhetem Orbánnak”
– mesélte a nő a portálnak.
Mónika szerint megérte az ügyeskedés
Nem csak Anasztáziát ítélték el. Mónika is büntetést kapott. Az asszony szerint még így is megérte a dolog, hiszen az ukránokon többet kerestek, mint amennyi bírságot az utóbbi hónapokban fizetnie kellett. Őt és M. Krisztián is 180 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Mónika szerint a 2018-as választások után nagy lendülettel szállt rájuk a rendőrség, csak a lendület azóta kifulladt, és a Hajnal utcai házban még mindig többen laknak, mint a valóságban.