Az Európai Parlament két szakbizottsága megszavazta, hogy a 2021-2026 közötti időszakra szóló, a koronavírus-válság miatt életre hívott helyreállítási alap pénzeinek folyósítását korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyi, illetve regionális hatóságok bevonásához is hozzákötik, írja a Népszava.
Ez óriási bukta a Fidesznek, mert az Orbán-kormány azt tervezte, hogy csak a megyei önkormányzatokkal fog egyeztetni a megvalósuló reformok és beruházások kereteiről (mind a 19 kormánypárti irányítás alatt áll), de most nagyon úgy tűnik, Brüsszel ezt nem fogja hagyni.
A rendelettervezet kiköti, hogy
a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatnak tartalmaznia kell, hogy a kormányzat milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek, a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel, és hogy ezeknek a javaslatai hogyan tükröződnek a pénzköltést taglaló nemzeti tervben.
A Népszava arról ír a tervezet kapcsán, hogy a készülő brüsszeli rendelet értelmében a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kormánynak nyilatkozatban kell vállalnia, hogy
olyan ellenőrző rendszert működtet, amely megfelelő garanciákat biztosít a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülésére.
Ezen felül be kell számolnia a projekteknél végrehajtott pénzügyi ellenőrzéseiről, ismertetnie kell a támogatások kedvezményezettjeinek, a fő- és az alvállalkozóknak a nevét, valamint külön is fel kell hatalmaznia az Európai Bizottságot, az EU Csalás Elleni Hivatalát és a Számvevőszékét, hogy törvény adta jogaikkal élve felügyeljék a közpénzek elköltését.
A jogszabály leszögezi, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert, azaz pénzmegvonással fogják sújtani az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országokat.
Világos üzenet ez tehát az EP-től, ami ráadásul ismerősen is csenghet a Fidesznek:
az elsőnek, aki belenyúl a pénztárba, annak „le fogjuk vágni a kezét”.
Úgy legyen!