A Magyar Rádió Vasárnapi újság című műsorának vendége volt Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, aki szerint Gyurcsány Ferenc hungarofób és porig rombolta a nemzetpolitikát.
Semjén szerint ezért a 2010-es kormányváltáskor el kellett takarítani a romokat, és felépíteni egy nemzetpolitikai filozófiát. A miniszterelnök-helyettes szerint
Gyurcsány Ferenc a 2004. december 5-ei, külhoni magyarok állampolgárságáról szóló népszavazásnál „manifeszt nemzetárulással” képes volt miniszterelnökként a saját nemzete ellen kampányolni, amivel egyfajta „lelki Trianont” okozott a külhoni magyarságban.
Semjén szerint Gyurcsányban olyan mély ellenszenv, „mondhatni hungarofóbia”, és olyan idegenség van a nemzet ügyeivel és a külhoni magyarsággal szemben, hogy a saját politikai racionalitása ellenére megtagadta a külhoni magyaroktól az állampolgárságot. Nyilván ebben benne volt az egykori SZDSZ „zsigeri hungarofóbiája” is – vélekedett Semjén.
A politikus elmondta, a 2010-es választások előtt megkereste néhány szocialista politikus, hogy konszenzussal hozzanak egy törvényt, amely megadja a külhoni magyaroknak az állampolgárságot, de korlátozott jogokkal. Semjén Zsolt álláspontja azonban az volt, hogy a külhoni magyarok nem „kvázi magyarok”, ezért nekik nem „kvázi állampolgárság”, hanem teljes jogú állampolgárság jár. Nincs A és B kategóriájú magyar állampolgár – hangsúlyozta, ezért ők az állampolgárság mellett megadták a szavazati jogot is számukra.
Semjén arról is beszélt, a kormány nemzeti alapon álló politikát folytat, melyben „a magyar állam értelme és célja a nemzet fennmaradása és a magyar emberek életminőségének javítása.” A magyar nemzet pedig akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad: az anyaországi magyarság, a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra magyarsága is.