Rácz Zsófia helyettes államtitkár, aki miatt törvényt is kellett módosítani, a kormányközeli Magyar Nemzetnek adott interjút.
Rácz állítása szerint nem volt minden könnyű, de nem bánta meg, hogy belevágott a nagypolitikába:
„Nem volt minden pillanat könnyű, de nem bántam meg, a negatív vagy kétkedő hangok ellenére sem.”
Azt is mondta, hogy bizonyára benne is sok kérdés merült volna fel arra a híre, hogy kineveztek egy 22 éves helyettes államtitkárt. Azt viszont nem tartja helyesnek, hogy már azelőtt megbélyegzik, hogy bizonyíthatott volna. (Eddig azt bizonyította, hogy nem ér rá egyeztetni nem kormánypárti szereplőkkel.) DE azt is elmondta, hogy
szívesen beszélget azokkal, akik megkérdőjelezik a kinevezése jogosságát.
Rácz a „baloldali médiumok negatív cikkeiről” szóló kérdésre válaszolva azt mondta, hogy
a politika „konfliktusos terep”, mégsem gondolta volna, hogy „ennyire nagy port ver fel a kinevezésem”.
Komolyan? Nem gondolt arra, hogy azért az kiveri a biztosítékot, hogy törvény módosítanak azért, hogy betölthesse az adott pozíciót?
Elmondta: szeretné elérni, hogy a fiatalok problémái, felvetései, ötletei eljussanak a kormányhoz.
Kérdezték arról is, más politikusokhoz képest miért kevésbé aktív a Facebookon. Azt válaszolta, hogy a fiatalok elsődlegesen már nem a Facebookon vannak jelen, sokkal inkább az Instagramot használják, ezért ő is így tesz.
Amikor arról kérdezték, hogy fogékonyak-e a fiatalok a politikai, társadalmi témákra komolyan is, vagy csak emojikat használva lehet velük kommunikálni, azt mondta:
Ne nézzük le az emojikat! Miért baj az, ha egy fiatal képes kifejezni a véleményét akár egy kis ábrával is? Bizonyos felületek nem az elmélyült beszélgetések terepei, ott nem a hosszan kifejtett álláspontokat kell keresnünk. Ezért is fontosak a személyes találkozások.”
Szerinte nem szabad lebecsülni a fiatalokat azért, mert használják a közösségi médiát.
Rácz arról is beszélt, hogy nem menekül az újságírók elől. Elmondása szerint ő azt az elvet próbálja követni, hogy akkor nyilatkozik, ha van miről. Csak azért, hogy beszéljen, nem érezte szükségét annak, hogy interjút adjon.
Szegény, Zsófi! Sajnáljuk, hogy nem volt könnyű, szinte könnyekig meghatódtunk!