A civil szervezetek külföldi személyek általi finanszírozására vonatkozóan a magyar állam által előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A kormány 2017 februárjában jelentette be, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek, amit csak „civiltörvényként” ismerünk. A javaslat indoklása szerint „a magyar választóknak tudniuk kell arról, ha az ilyen szervezetek külföldi finanszírozást felhasználva akarnak befolyást gyakorolni Magyarországon”.
A törvényjavaslat hírére 300 civil szervezet közös állásfoglalást adott ki, elutasítva a kormány vádjait. Áprilisban pedig több tízezren tiltakoztak a törvényjavaslat ellen a budapesti Hősök terén. Aggodalmát fejezte ki az Európa Tanács, majd az Európai Parlament is állásfoglalásban utasította el a javaslatot.
A tiltakozások ellenére az Országgyűlés 2017 júniusában megszavazta a törvényt, amely június 27-én lépett hatályba.
Az EU bíróságának mostani döntése helyt adott az Európai Bizottság keresetének, mely kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a 2017-ben elfogadott jogszabály miatt.
A korlátozások sértik a szabad tőkemozgást, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához fűződő jogot
– áll a határozatban.
Orbánék tehát hiába akarták rendészeti szervekkel, aljas módszerekkel korlátozni a társadalomban kiemelten fontos helyet elfoglaló civileket, az EU-nál ez már átlépte a határt. Reméljük, így lesz ez minden más fideszes szörnyűség esetében is!