Nahalka István oktatáskutató szerint egy autokratikus társadalom értékrendjét tükrözi a módosított Nemzeti alaptanterv. Szakértők szerint a dokumentum számos pontján szembemegy a modern pedagógiai szemlélettel.
A módosított Nemzeti alaptantervet (NAT) úgy, ahogy van, vissza kellene vonni. Ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább tovább károkat okoz majd – nyilatkozta a Népszavának Nahalka István oktatáskutató.
2018 augusztusában nyilvánosságra került egy NAT-tervezet, amelyet az EMMI felkérésére Csépe Valéria akadémikus professzor és csapata dolgozott ki, ám a kormány szerint nem volt elég „nemzeti”, ezért visszaküldték átdolgozásra.
A Csépe-féle koncepciónak semmilyen ideológiai elkötelezettsége nem volt, a most nyilvánossá vált végleges verzió egyoldalú, nacionalista beállítottságú:
Például a történelem területén egyértelmű indoktrinációs szemlélet jelenik meg, vagyis egy ideológiának, egy világlátásnak rendeli alá az oktatást. A modern pedagógia nem ilyen. Különböző társadalmi alternatívákat, értékrendeket kellene bemutatni, a diákoknak pedig azt kellene megtanítani, hogyan alakítsák ki saját identitásukat. Az persze nem kifogásolható, hogy a NAT kötődik a magyar kulturális és pedagógiai hagyományokhoz, az viszont már baj, hogy a szöveg alapvetésében említést sem tesznek az európai, illetve egyetemes kulturális hagyományokról
– mondta el Nahalka.
A Magyartanárok Egyesületének véleménye szerint
ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv.
Közleményükben azt írják, „nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza.
a most nyilvánosságra került kormányrendelet olyan súlyosan veszélyezteti a nemzet egységét, a nemzeti kultúrát, a diákok fejlődését, a tanári munka szakmaiságát, annyira mérgezi a közgondolkodást, hogy azonnal vissza kell vonni – zárja állásfoglalását az elnök.
Néhány példa az új tantervből:
Az új NAT kiemelten kezeli a hadtörténetet és a honvédelemet, pedig ezek a rendszerváltás óta egyik tantervben sem kaptak ekkora hangsúlyt.
Az Árpád-korból csak a győztes csatákat kell tanítani, a veszteseket nem. A törökkel folytatott háború magyar katonáit, harcosait hősökként emlegeti a szöveg, vagyis automatikusan minősíti is őket, nem hagyja meg a szabadságot, hogy a diák jusson el a megfelelő következtetésekre.
Az alaptantervben nincs benne Kertész Imre, az egyetlen magyar Nobel-díjas író, de benne van Wass Albert és a Mussolini-rajongó Herczeg Ferenc, utóbbi olyan súlyú író lett az új NAT-ban, mint Arany János, kötelező életművel, regénnyel.
A sort még hosszan lehetne folytatni. A szomorú az egészben, hogy a diákok éveken át fogják tanulni a Fidesz új világrendjének tanait.