A kormány célterületeket jelölt meg, hol használná fel az EU-s támogatásokat, Budapest pedig nincs ezeken a térképeken — írja a Népszava.
A laphoz eljutott az a dokumentum, amelyet az Innovációs és Technológiai Minisztérium készített, és azt tartalmazza, milyen rendszerben használná fel Magyarország a következő, 2021-2027 közötti uniós finanszírozási időszak operatív programjainak támogatásait. Az új struktúrának Budapest lenne a legnagyobb kárvallottja: ha a Bizottság elfogadja a kormányzati javaslatot, a főváros a jelzett ciklusban uniós fejlesztési források nélkül maradhat.
A Népszava több helyről megerősített információi szerint a kormány decemberben Brüsszelben bemutatott prezentációja szerint az Orbán-kabinet az eddigi 10 helyett összesen 3 operatív programot indítana: Versenyképes Gazdaság (VGOP) és a Versenyképes Infrastruktúra Operatív Program (VIOP) a teljes támogatási keret 43-43, a Megújuló Emberi Erőforrások Operatív Program (MEEOP) pedig a 14 százalékát kapná. A VGOP nagyobbrészt vállalati támogatásokra és kutatás-fejlesztésre költene, a VIOP-ból pedig többek között a városi közlekedés, a vasút, a közutak, a környezetvédelem és a megújulóenergia-szektor fejlesztéseit támogatnák.
A lap arról ír, hogy a kormány a teljes támogatási keret egyötödét kívánja a kormány „területileg meghatározott” támogatásokra fordítani.
A támogatás egy jó részét a Balaton, a Duna-kanyar, a Fertő-tó, a Felső-Tisza és Tokaj, a Hortobágy és Debrecen környékén, vagyis kiemelt turisztikai régiókban költenék el. Tehát pont azokban a régiókban és azon a területen, ahol az Orbánhoz közeli gazdasági körök, például, Mészáros Lőrinc szállodabefektetőként, lánya, Orbán Ráchel pedig a magyar turizmus felvirágoztatásán dolgozva érdekelt.
Orbán a bejelentett 100 napos türelem helyett inkább a főváros kivéreztetése mellett döntött, de legalább Mészáros Lőrinc a jövőben is jól járhat.